Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1913
388 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1913 hegyére megmutatta a Közművelődési házat s a házi iparkiállítást. – Azután kissé elbeszélgetve igen szíves házigazdáimmal, búcsúztam, s a 11 órai vonattal hazaindultam. Itthon feleségem azzal a szomorú hírrel fogadott, hogy bátyja, Zsiga, kitörte a lábát s most a szentesi kórházban fekszik, öccse, Tóni pedig a svájci Freiburgból (hol 12 000 márkás rádiumkúrán van) értesíti, hogy baja szarkóma, arcrák. Így tehát szegény Júlia sokat sírdogált távollétemben. Annál jobban örültek a gyerekek a tordai cigánygyerekeknek, aminek az emlékbe vásárolt néger babákat elkereszteltük. okt. 14. Tegnap elhunyt Vályi Gyula, egyetemünkön az elemi mennyiségtannak egy esztendő óta nyugalmazott rendes tanára, 58 éves korában. Sánta és félvak volt, de rozoga testében erős lélek, ép kedély, nagy tudomány lakott. Tanítványai nagyon szerették, és mi, kollégái is őszintén szerettük. Nyugodjék békében! – Szentkirályi Gyula komám tegnap megkapta kúriai bíróvá történt kineveztetését, s ma feleségével együtt föl is ment lakást nézni Budapestre. okt. 15. Tegnap meghalt Somodi István ügyvéd, városi közéletünknek egyik legbuzgóbb szereplője. Nyugodjék békében! Az Erdélyi Múzeum választmányában, az elnökök távollétében, elnököltem. okt. 16. Meghalt Megyeri Dezső is, nemzeti színházunknak egykori igazgatója, kivel néha társaságban is találkoztam. Ny. b.! okt. 18. Délután részt vettem a főiskolai róm. kat. ifjúság orsz. értekezletén, amelyet a Szent Imre Egyesület holnapi zászlószentelése alkalmából aulánkban tartottak. Menyhárth Gáspáron kívül más tanár nem is érdeklődött irántuk. okt. 19. Mint egyik védnök, részt vettem a helybeli Szent Imre Egyesület zászlajának felavatásán a színkörben, hol Glattfelder Gyula csanádi püspök (ki Temesvárról emlékezett rám) nagy hatású, szép, de burkoltan politikai vonatkozású ünnepi beszédet mondott. okt. 20. Dr. Csűrös Ferenc debreceni koll. tanár mutatkozott be azzal a kívánságával, hogy habilitáltatni szeretné magát a XVII–XVIII. századbeli magyar műveltségtörténelemből. Fő munkájának a debreceni városi nyomda történetét tekinti, amely nemcsak terjedelmes, hanem alapos könyv is.55 Referensei Szádeczky és Erdélyi L. lennének. – Szóval a két új egyetem erősen sorompóba állítja a fiatal erőket. De így van ez jól. okt. 21. Este Ludmann-né tartott jól bennünket nyúllal, vaddisznóval, fogollyal. okt. 22. A király megengedte, hogy egyetemünk Benczúr Gyulának a tiszteletbeli doktori diplomát kiállíthassa. 55 Csűrös Ferenc: A debreceni városi nyomda története. Debrecen, [1911.] 504 p.
