Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1913

378

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1913

nap meghalt. Szegény „Prinz” valaha huszár főhadnagy volt, majd bankhivatalnok

41a

lett, de agyonitta magát, pedig jól váltott az esze. – A helybeli esti lapok táviratai közt olvasom, hogy idősb Szinnyei József is meghalt, élete, 84. esztendejében. Már csak két füzete volt hátra 14 kötetes vállalatából, a Magyar írók

ból;

42

de ennek befejezése és a pótkötetek kiadása örömét nem érhette meg. Én éppen negyven esztendeje ismerem, s barátsága, mellyel az első naptól fogva megtisztelt, változatlanul megmaradt mindhaláláig, miről gondosan megőrzött levelei is tanúskodnak.43

Utoljára az Akad. nagy

hetében, de csak pár pillanatra találkoztam vele. Érdemei a magyar bibliográfia terén múlhatatlanok. Nyugodjék békében! – A helybeli Ujság

híre szerint Pivány Jenő útra kelt Amerikából, hogy az amerikai magyarokról szóló történ. jegyzeteimet átvegye.

44 Csalódni fog bennük (úgy látszik, maga íratta ezt be valamely amerikai magyar lapba), de amit gyűjtöttem, szívesen átadom. A magyaroknak az amerikai szecessziós háborúban való részvételéről legújabban kiadott angol füzete s több angol cikke valóban értékes adalékok.

45

aug. 10.

A király br. Szentkereszthy Zsigmond n[agy]váradi táblai elnököt val. b. t. tanácsossá nevezte ki. Most már az öreg bizonyára még az eddiginél is pontosabban eljár a státusgyűlésekre, s talán még most is „ruganyosan” fog lépkedni, ha hallja a katonabandát. Mint ügyes törvényszéki elnököt a Memorandum-perben ismertem meg,

46 s mint esküdt, az ő vezetése alatt számos tárgyaláson vettem részt.

aug. 11.

Péterfy Sándor, a mo.-i tanítók Eötvös-alapjának alapítója, „a magyar tanítóság atyja” pándorfalusi magányában ma meghalt. Öt évig működtem vele Zirzen Janka intézetében, s munkatársa voltam egyik népisk. olvasókönyvének. Tanítványai mint pedagógust rendkívül szerették, s méltán, mert nemcsak az észnek, hanem a szívnek is embere volt. Ny. b.!

aug. 12.

A városházán Fekete-Nagy Béla tanácskozást tartott a lengyel tudósok fogadtatása ügyében. Vártak rám, pedig meg sem híttak, s Gyaluival és Lattyák Sándorral kiküldtek a rendezőbizottságba, holott előre megmondtam s most is megírtam, hogy nem vállalom, mert talán itthon sem leszek.

aug. 13.

A város törvényhatósági bizottságától – mint egyszer már 28 év előtt ugyanez nap – Esterházy Kálmán gr. főispán (egyúttal új val. b. t. tanácsos) ma búcsúzott el. 41a főhadnagy, bizt. int. hiv.

42 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1–14. köt. Bp., 1891–1914.

43 Az MTA KIK 51 darab id. Szinnyei József által Márki Sándornak írott levelet őriz, az 1872 és 1912 közötti időszakból. MTA KIK Ms 798/185-191, Ms 5166/508-519 Ms 5166/551-553, Ms 5166/520-527, Ms 5166/528-537, Ms 5166/538-547, Ms 5166/548-550. Ebből a levelezésből Márki Sándor levelei is megmaradtak, az MTA KIK 41 darab 1872 és 1911 között írt Márki-levelet őriz. MTA KIK Ms 784/269-308.

44 Amerikai magyar historikus Kolozsváron. Ujság, 15. évf. 1913. aug. 9. 187. sz. A Philadelphiából ka

pott információ szerint Pivány hosszabb budapesti és kolozsvári kutatás miatt utazott Magyarországra, az utazás fontos pillanatának ígérkezett a Márkival való találkozás. „Ezúttal átveszi Pivány Jenő dr. Márki Sándor egyetemi tanár értékes jegyzeteit, amelyeket dr. Márki éveken át gyűjtött, s már régebben fölajánlotta a jeles amerikai magyar történetírónak.”

45 Pivány egyik vonatkozó kézirata megtalálható a Márki-hagyatékban. Pivány Jenő: Magyarok az amerikai forradalomban. SZTE KK RKT MS 299. Gépirat, 12 fol.

46 L.: MSN, 2. köt. 1894. máj. 7. 66. p.