Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1913
356 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1913 egészet. Egyik párt sem érdemli meg azt a náthát, amit eközben kaptam. De az idők jele, hogy a Függetlenségi Párt most ismét teljesen szervezkedve vonult fel. jan. 6. Jászi Oszkár A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés c. könyve 280. lapján azt mondja, hogy a Rákóczi-fölkelést „Márki Sándor újabb kutatásai teljes világításba állítják, ha a történetíró által halomszámra összegyűjtött tényeket, nem pedig naiv reflexióit vagy bankettszerű szavalatait szemléljük.” „Rendkívüli kár, hogy ezt a hangyaszorgalmú, s emellett a dolgozó néposztályok iránt őszinte rokonszenvvel viseltető történetírónkat annyira elkábítja a soviniszta frazeológia.”6 Erre a ma megindult Magyar Kultúra az 56. lapon ezt jegyzi meg (Krüger Aladár cikkében): „Jászi legfőbb tekintélyei Marczali és Acsády, ezekből idéz. [Szép kis tekintélyek!] Ellenben a hangyaszorgalmú Márki Sándorra, aki eredeti források bámulatos, alapos felhasználásával írta meg Rákóczi életrajzát, nincs más megjegyzése, mint hogy »elkábítja a soviniszta frazeológia«. Hja, aki akkora tudatlansággal és elfogultsággal nyúl történelmi témákhoz, mint Jászi, attól nem is lehet igazságot várni.”7 Ellenben Tomašivszkij lembergi tanárnak, aki a Századok 1912. folyamában lengyel szempontból alaposan kimutatta tévedéseimet, s helyreigazította három közleményben Thaly hibáit s az enyémeket, 8 megköszöntem az ügynek tett szolgálatát, mire ő kedves levélben válaszolt. jan. 7. A napokban meghalt Hegedűs Béla, Sándor volt keresk. miniszternek és István egyet. tanárnak testvére. Harminc esztendeig volt tanár s 6 esztendeig együttműködtem vele a b[uda]pesti VII. ker. gimnáziumban, hol mindvégig megmaradt. Bátyjainál jóval kisebb tehetség, de rendkívül szorgalmas, jellemes és lelkiismeretes tanár volt, kiben igaz barátot vesztettem. Ny. b.! jan. 8. Három napi szobafogság hűlés miatt. jan. 9. 5-én meghalt Leleszen Zubriczky Flóris premontrei kanonok, nyug. gimn. tanár, aranymisés áldozópap, 1908-ig a leleszi orsz. levéltár őre, 85 éves korában. 1866/7-től 1868/9-ig osztályfőnököm volt a nagyváradi gimnázium II–IV. osztályában, s különösen ő szerettette meg velem a történetet és a földrajzot. Franciaország földrajzában megkérdezte, hallottunk-e valamit Orléansról? S én bőven, ahogy Kiss József Képes Világában olvastam, elmondtam neki az orléans-i szűz történetét, amiért nagyon meg dicsért, azóta különösebben ügyelt reám, s el-elbeszélgetett velem az utcán, mikor egyszerre mentünk haza, tört. és földr. dolgokról. Megdicsért akkor is, mikor 1868-ban Biharvármegye rövid történetét (21 közleményben!) írni kezdtem a Nagyváradi Lapok ban.9 Már csak a homlokán lévő hatalmas kardvágás miatt is nagyon szerettük, mert 6 „A Rákóczi-féle fölkelés szinte típusa a rendi szabadságküzdelmek egész természetrajzának” – állapította meg Jászi a Márki által idézett sorok előtt. A Márki dolgozó osztályok iránti rokonszenvét említő második idézetet Jászi lábjegyzetben fűzte a főszövegben szereplő első idézethez. Jászi Oszkár A nem zeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Bp. 1912. XVI, 544 p. 7 Krüger Aladár: Jászi Oszkár. A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Budapest, Grill, 1912. Magyar Kultúra , 1. évf. 1913. 1. sz. 56. p. 8 Thomašivskyj István [Томашівський, Степан ]: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. Dr. Már ki Sándor monographiája kapcsán. I–III. Századok , 46. évf. 1912. 113–127., 192–208., 758–772. p. 9 L.: MSN, 1. köt. 1876. nov. 22. 135. p.
