Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1911
287 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 Prohászka püspök három művének indexre tétele volt a szenzáció.24 Az öreg kanono kok azt hiszik, hogy Prohászka meghajol s még lehet belőle prímás, aminek Majláth szánta, ki erre a méltóságra többé, állítólag, nem vágyik. Kolozsvár, jún. 14. De. 11 órakor hirdettük ki az érettségi vizsgálatok eredményét, mely szerint mind a 21 fiú megérett éspedig 4 jelesen, 3 jól. A fiúk először is a ma de. hazaérkezett Majláth püspökhöz mentek hálálkodni, aki már annyiszor meguzsonnáztatta s most is a kertben fogadta őket. – Kunczcal mi is ott kerestük fel a püspököt, akit Görcsöni (Friedreich) b[uda]pesti tanár, az Alkotmány nak nála nyaraló munkatársa kíséretében találtunk. – Meglátogattam Kozora kanonok-plébánost is. Egy órakor volt az ebéd, melyet a püspök az éretts. bizottság tiszteletére adott. Jelen volt Kolozsvárról gróf Marenzi altábornagy, honvédker. parancsnok is, akit a püspök németül mutogatott be a társaságnak, de ő nagy örömmel s magyarul mondta, hogy ő engem nemcsak az iparos egylet közgyűlésén mondott beszédemből ismer, hanem már Debrecenből is, mert ott olvasta Rákóczi m első két kötetét. Ettől fogva mindenki magyarul beszélt vele. Az asztalnál a püspök jobbján, egymás szomszédságában ültünk, de én a leves után rosszul lettem, mire a püspök maga kísért át szobámba, mindenről gondoskodott, ismételve fölkeresett, sőt maga hozott be egy kis pecsenyét, hogy abból mégis egyem s külön hozott egy pohár jó strázsai bort is. Fiatal papjait is beküldte tudakozódni, hogy hogyan vagyok, szóval úgy altatott, mint ebéd után az unokáim, de kedves figyelme igazán jólesett. Egy óra múlva, mikor a nyitott ablak mellett, szédülésem után, ismét jobban lettem, kimentem a kertben feketekávézó társasághoz, sőt utóbb a püspök vezetése alatt a társaság egy részével még a templom padlására is fölmentem, hogy megtekintsük a gyönyörűen haladó restaurációt, melynek részleteit a püspök maga magyarázgatta. Nem bízván erőmben, karonfogva vezetett le az állványokról, s azután, a társaság eloszlása után, szobájába vezetvén, komolyan intett kevesebb munkára, egészségem nagyobb ápolására. Egyúttal szóba hozta, hogy Pauler Ákosnak a bölcsészeti tanszékre való meghívása ellen aggodalmai vannak, mert legújabb munkájában is bizonyos ellentéteket keres a vallás és tudomány közt.25 Közben Görcsöni tett szemrehányásokat, hogy nem mentem el Bp.-re a középkori tanszékre, s úgy vélte, hogy nemeslevelet jelent, ha Marczali valakit megtámad. Este 6 óra után Kunczcal hazaindultunk, s 10-kor érkeztünk meg. Mondta, hogyha meghal, Váradra, húsz éve meghalt felesége mellé kíván temetkezni. jún. 15. A Kolozsvári Tanári Kör s a magam nevében táviratban üdvözöltem Székely Salamont, kit Aradon ma ünnepelnek tanítói és tanári pályája 50. évfordulóján. Éljen az öreg! – Aradról a Kölcsey Egyesület ma értesít, hogy a múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége a naplóm 2507. oldalán említett kézirataimat26 Aradra nézve igen be cseseknek, az érettük kívánt árat pedig méltányosnak tartotta, s így az egyesület 2000 24 1911-ben a római Index Kongregáció Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök három munkáját – Az intellektualizmus túlhajtásai, a Modern katolicizmus című könyveit és a Több békességet! című cikkét – a tiltott könyvek jegyzékére tette. A magyar katolikus egyház belső harcaival összefüggő döntés előzményeiről olvashatunk – többek között – Frenyó Zoltán, Mózessy Gergely, Adriányi Gábor írásaiban. 25 Vélhetően Pauler Ákosnak 1911-ben, az Akadémia kiadásában megjelent A logikai alapelvek elméletéhez c. munkájára utalt Majláth püspök. Bp., 1911. 64 p. 26 L.: 1911. márc. 26-i napló bejegyzés.
