Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1911

285 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 néhányunkat (gróf Kornis Károlyt és Hirschler József prelátust mint mecénásokat, Er­délyi Pált, Erdélyi Lászlót s engemet) barátságos vacsorára hítt meg. Mint legöregebb, s mint volt tanára, én üdvözöltem először a vállalatot: a szerkesztőt és a pártfogókat. Hirschler kijelentette, hogy nemcsak az első hat kötetet segélyzi, melyben – hálából nevelői, a jezsuiták iránt – erdélyi jezsuiták levelei jönnek, hanem amíg teheti, az egész vállalatot pártolja. Kornis saját családja oklevéltárának költségét fedezi, úgyhogy az első tíz kötet már biztosítva van; de Veress negyven kötet kész anyag kiadását tervezi. Erdélyi László, mint a pannonhalmi Benedek-rend okiratainak közlője és monográfusa üdvözölte az új vállalatot, s Erdélyi Pál történelminek nevezte ezt a napot, mely Mikó és Kemény korára emlékeztet, mert egy ember vállalkozik ilyen akadémiai feladatra. Adja Isten, hogy sikerüljön! máj. 29. Unokáim este valóságos szavalóversenyt rendeztek; nagyon sok kis verset tud­nak, de a legnagyobb hatást keltette [Ivi], aki innen-onnan összeszedett verssorokból vagy saját buksijából hevenyészett csacsiságokat komponált össze, holmi se füle, se farka verseket. máj. 30. Az estét a kettős családdal Veress Endrééknél töltöttük. jún. 4. Pünkösd első napján a kolozsvári iparos egylet fennállásának 50. évfordulóján, a díszközgyűlésen emlékbeszédet tartottam,23 amelyet a jelenlevők (köztük gr. Esterházy Kálmán fő- és Dósa Endre alispán, Szvacsina polgármester, Marenzi alt[á]b[or]nagy, Farkas Lajos és Szabó Dénes kollégáim stb.) nagy lelkesedéssel fogadtak, s a buda­pesti küldöttségek szónokai is (dr. Balkányi Kálmán, Dán Leó) nagy magasztalásokkal üdvözöltek. Egyúttal az Erdélyi Múzeum Egyesületet is képviseltem. Az ünnep többi részében nem vettem részt, pedig – mint Dósa alispán mondja – a társas ebéden több tósztban foglalkoztak beszédemmel, melyben az iparosokat a történelmi hagyományok tiszteletére buzdítottam. jún. 5. Unokáim virágokkal, versecskékkel üdvözölték nagyanyjukat születésnapján; én bizony csak egy barna leánderrel kedveskedtem neki, ti. dr. Barna Leander debrece­ni kegyesrendi tanárral, volt tanítványommal, ki eljött bemutatni nekem történelmi atlasza kéziratát, s ennek a tiszteletére de. 1⁄2 10-től este 5 utánig folytonosan ült és beszélt. No, de meg lehet bocsátani, mert csak ezért jött át Debrecenből, s atlasza lelkiösmeretes munka, kár, hogy aligha akad reá kiadó. jún. 6. Ebéd után feleségemmel, lányommal s a három unokával és két cseléddel kirán­dultunk Szucsákra, Téglás András tartotta lakodalmát volt cselédünkkel, Seres Anná­val. Elénk is jöttek a falu közepéig, s nagy szívességgel fogadtak. A bíró, gondolom Pál András uram, az én köszöntő szavaim után formás beszédben intette is a lányokat, kik közül már többen szolgáltak nálunk, hogy a városban megbecsüljék és nevelőiskolájuk­nak tekintsék gazdájuk házát, mert a falu tisztessége, ha a gazda eljön ilyen alkalomra, mivelhogy nem jönne el, ha nem volna megelégedve velök. Bemutatták a csűrdöngö­lőt is, amelyet bíró uram, a násznagy (egy Téglás nevű kerekes), de különösen a fia­tal Rozsnyay járt nagy tűzzel. Meglátogattuk volt és jelenlegi cselédeink közül Trézsi, 23 Ipar és történelem. A kolozsvári Iparosegylet díszközgyűlésén 1911. június 4-én elmondta Márki Sándor. U jság , 13. évf. 1911. jún. 9. 133. sz. , 1911. jún. 10. 134. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom