Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1911

273 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 nagyon bántotta, hogy becsületes nevét, a Spilkát, Tóni a politikai elvtelenség fogal­mává tette. Ámbár ő sem tehet róla, hogy Justhék s Kossuthék határtalanul kisebbek voltak azoknál a nagy eszméknél, amiket képviseltek, s ezzel a Spilkák számát igen nagyra növelték. jan. 15. Az Ujság az első, mely kétkötetes Világtörténet emről hosszú, áradozó bírálatot, vagy inkább reklámot, ismertetést hoz, lévén Az Ujság az Athenaeum lapja, melyhez képest könyvemet a legjobb magyar világtörténetnek mondja. 5 jan. 16. Az Athenaeum „jóleső örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy a két kötet meg­írása, szerkesztése és az azzal járó igen becses egyéb munkálkodásomért hálás köszö­netet mondjon”. A megjelenés fölött érzett öröm nekem még jobban esnék, ha az Athenaeum nem mondatott volna le az esetleges 2. kiadás után várható 8000 koroná­ról. – A Magyar Turista Egyesület választmánya tudatja, hogy dec. 30-án beválasztott a Turisták Lapjá nak szerkesztőbizottságába. jan. 17. A helybeli lapok távirata szerint Lánczy Gyula, a budapesti egyetemen a közép­kor tanára, az itteni egyetemen pedig elődöm, a mai napon elhunyt. Éppen karácsony napján lett rosszul. A cividalei s a párizsi utakon barátkoztunk össze, s tizenkét eszten­deig a legteljesebb kollegialitásban éltünk, úgyhogy én nem tartozom azok közé, akik nem szerették. Ezen félévi megnyitó előadásomat az ő emlékezetének kívánom szentel­ni. Éppen 61. születésnapján halt meg. Nyugodjék békében! – Erdélyi Pali, aki külön­ben nem jár hozzánk, ma eljött, hogy két nagyobb munkám befejezéséhez gratuláljon. jan. 18. Lacika, hála Istennek, erőben, egészségben és boldogságban töltötte be ma élete hatodik esztendejét; az öreg már fél esztendeje pocolista, s jól ír, olvas, szaval. Isten se­gítse mindnyájukat! – Bay Ilona tegnapról meleg hangú levelet írt abból az alkalomból, hogy az ő pályadíja felhasználásával befejeztem Rákóczi mat. jan. 19. Havass Rezső az én tanácsaimat is kéri Magyarország joga Dalmáciához című munkája megírásához. Bízik benne, hogy historikus barátjai támogatni fogják a nagy nemzeti cél érdekében kifejtett munkájában, amelynek életét szenteli. jan. 21. Csipkés Ilona vállalkozása fényesen sikerült: a Tanári Körünk nevében a szín­házban, az ifjúság részére rendezett első zenetörténelmi előadást a roppant számú fia- 5 Lector: Uj világtörténet. Az Ujság, 9. évf. 1911. jan. 15. 13. sz. 53–54. p. A több mint háromhasábos ismertetésben az idézetthez hasonló minősítések olvashatóak: „A magyar történeti irodalom szeren ­cséje, hogy akadt oly tudós, aki egymagában képes volt egy nemcsak anyagában teljes, de felfogásra és feldolgozásra is legmodernebb világtörténelem megírására. Legjelesebb enciklopédikus vállalatunk­nak, a Műveltség könyvtárá nak kiadója, az Athenaeum Részvénytársulat szerencsés választással Márki Sándor doktort, a kolozsvári egyetemnek az ország határán túl is híres tanárát nyerte meg arra a ha­talmas munkabírást és nem köznapi képességeket követelő feladatra, hogy megalkossa a modern ma­gyar világtörténetet, amelynek tudományos irodalmunk eddig híjával volt. Márki Sándort nemcsak az anyagának legaprólékosabb részeivel is játszi könnyedséggel és szuverén biztossággal rendelkező tu­dása képesítette erre a feladatra. Megvan benne az a tehetség is, hogy a kis részletekből az egyetemes­ségek felé bírjon fölemelkedni, hogy minden emberi történés egységét felismerje és kitüntesse, hogy a történetírók által oly előszeretettel festett világtörténelmi »érfolyamnak« kulturális és gazdasági med­rét és partvidékeit is kiépítse előttünk.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom