Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1910

258 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1910 aug. 24. Lakodalmunk XXXII. évfordulóján a gyerekek virágokkal üdvözöltek bennün­ket, Móricz Idus nyulat hozott, Sanyi lerántotta íróasztalom állványát a villanylámpá­val együtt, Laci egy hasznos edényt tört el stb. Különben Spitkóék, Idus, lányomék és Dutkay Béla főhadnagy társaságában töltöttük a zajos napot. Közben délután részt vettem legifjabb magántanárunk, dr. Góth Lajos nőgyógyász temetésén (csak 32 éves volt), s elbeszélgettem Surgóth Gyula szolnoki ügyésszel (volt bp.-i tanítványommal) és feleségével, aki jellegzetesen Thaly lány. Ma végződő pénzügyi évem eredménye: Fizetés 11 200 kor. Lakás 2 250 ’’ Tanárképző 800 ’’ Tanári mellékjövedelem 1 020 2 Írói tiszteletdíj 4 225 Kamat 141 20 Összesen 19 636 22, tehát 6192 kor. 84 fillérrel kevesebb, mint tavaly, pedig nem dolgoztam kevesebbet. Így tehát 33 év alatt összesen 400 616 kor. 62 fillért kerestem. Budapesten ma temették pozsonyi és bp.-i diákkori barátomat, Gáspár Imrét, kit Gyulai Pál a hetvenes években az akkor feltűnt poéták közül a legjobbnak tartott. Ny. b.! aug. 25. A kertben a gyerekek közt ünnepeltük Spitkó Lajos neve napját s házassága 33. évfordulóját. aug. 26. Spitkó és felesége, kiket a gyerekek nagyon meghatottak, a reggeli vonattal ha­zautaztak Budapestre. – Du. Lejtényi Sándor aradi tanár látogatott meg, ki pótfüzetet (fizikai földrajzot) akar írni gimn. földrajzomhoz. aug. 27. Du. Kiss Laci, Békés m. tb. főjegyző rokonom látogatott meg. – A nagyszebeni Teréz Árvaház ügyében a Kat. Státus tagjaival tartott értekezleten Ruffy Pál orsz. gyer­mekvédelmi főfelügyelővel örvendeztünk egymásnak. – Ma temettük Dobál Antal ügy­védet, Kolozsvár közéletének egyik ösmert alakját. Ny. b.! – Erdélyi Pali mondja, hogy Tagányi Károly már egy hónap óta itt van, de teljesen elzárkózva dolgozik vele együtt a Nemzeti Múzeum szégyenletes viszonyait feltáró vizsgálati jelentésen. aug. 28. A kertben Dutkay Béla főhadnagy és báró Konrád (Conrad) Artúr kapitány atyafiak voltak vendégeink. A piaristáknál ebédeltem. aug. 29. Ivike nagyon meg volt elégedve, ahogy születése (negyedik születés-) napján ün­nepeltük: amint kívánta, virággal és a harcsás verssel (a szokott névnapi verssel, ame­lyet annyiszor kell elmondania) fogadtuk. Le is vétettük, de olyan komikusan komoly képeket vágott, hogy a kép aligha sikerül. szept. 1. Beírattuk Sanyit az unitárusokhoz az elemi II., Lacikát pedig – bár csak öt és fél éves – az I. osztályba, mert alig lehet visszatartani és kis bátyjától már megtanult valamennyire írni, olvasni! – No, de a duzzogó Ivi is kapott iskolai táskát. Az éjjelt a hegyen, Marciéknál töltöttük, mert a zápor ott nyomott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom