Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1909
215 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1909 júl. 16. Gergely Samu, Biás István, Kelemen Lajos – a Telekiek történetírói – voltak vendégeim a hegyen. 17-én megnyílt a 6. fiókposta házunkban (Bocskai tér 3.). júl. 17. A világosi Bohus-Szögyény Antónia-szoborbizottság felszólít, hogy előszót írjak kiadandó emlékkönyvükhöz. júl. 25. Du. Póstáék voltak nálunk. „Nézszse meg a tökömet” – mondta Ivánka a kis Mártának, kertjével akarván dicsekedni. – Anna estéjét nagyobb társaságban Török Imrééknél töltöttük. júl. 27. Aradon tegnap meghalt dobossi Kotz József lovag, az Arad-Csanádi Vasutak főmérnök-felügyelője, 54 éves korában. Hegedűs Laciéknál többször találkoztam vele. Unokája volt Palóczy Lászlónak. Ny. b.! júl. 30. Tegnap este fölizgatott az a távirat, hogy az Athenaeum ég. Nekem 40 nyomt. ívre számított világtört. kéziratom (mely nincs meg másolatban) s 30 ív kiszedett Rá kóczim forgott veszélyben. Ma kiderült, hogy padlástűz volt, mely különben szintén sok kárt okozott. júl. 31. Szádeczky Lajosné komámasszonyt ma hazavitték lakására a sebészeti klinikáról, hol tíz hétig reménytelen beteg volt, s már halálát is híresztelték. Hónapok óta szenved, de már jobban van. Pröhle vacsorált nálunk. aug. 1. Feleségemmel s három unokánkkal kimentünk Dezmérre, hol Márki Jenő öcsém ált. urad. intéző. Ivánka még sohasem volt ekkora úton. Örült is, a két nagyobbik meg annak, hogy felváltva a kocsis – az ő Gyuri bácsijok – mellett ülhettek, s foghatták a gyeplő csücskét. A napot nagy játékban kedvesen töltötték. Ott volt Jenő anyósa (Thanhofferné) s másik lánya, Irma is. aug. 2. Cudar nagy nátha bosszantott. aug. 3. Kerner Gyuri keresztfiam írja, hogy kitüntetéssel nyert gazdatiszti oklevelet. Készül meglátogatni Budapestről. aug. 4. Nachtnébel Ödön aradi ügyvéd, az egész világ Mundi bácsija, tegnap 69 éves korában meghalt. Nőtlen koromban Aradon nála laktam, s mondhatom, nagyon kedves házigazda volt, kivált nagy betegségem idején. Sógorával, Csiky Gergellyel nála ösmerkedtem meg; Csikyről a legtöbb adomát ő tartotta fenn. Arad vármegye és város eszének nevezték őt; a főispánoknak valóságos belső titkos tanácsosa volt; s jó humorú ember. Egyszer Aradon egy képkiállítást nézegetett Bittó Károllyal, a megye nyug. levéltárosával. „No, Károly – kérdezte Mednyánszky egyik képénél –, tudod-e, milyen festmény ez?” – „Hát: tájkép.” – „No, de olajfestmény-e vagy vízfestmény?” – „Hát, honnan lehet azt megtudni?” – „Onnan – felelt Mundi bácsi komolyan –, hogy amelyiken folyó, patak, tó van: az vízfestmény; amelyiken nincs, az olajfestmény!” – Bittó