Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1907

171

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1907

dec. 7.

Sántha Angelus dési ferencrendi házfőnök hív, hogy menjek felolvasni az Oltár-egyesület javára. Nem lehet. Meghallgattuk feleségemmel, lányommal Cholnoky előadását az Erd. Múzeumban kínai útja tud. eredményeiről.

dec. 8.

A ház új lakói, Kiss Ernő unit. tanárék tettek első látogatást – s egy darabig mi is elbeszélgettünk szomszédasszonyunkkal, gr. Kuun Gézánéval és szokott vasárnapi vendégeivel, Sándor Józsefékkel.

dec. 15.

Kérdezem Sanyikát: „hát írtatok-e már a Jézuskának, mit hozzon?” – „Írtunk bizony!” – „Mit?” – „Felle, felle, pont”. Eleinte nem értettem, de anyja megmagyarázta, hogy diktandó tanította néhány betűre: „fel, le, – fel, le, – pont”. „Azután megérti azt a Jézuska?” – „Hogyne, hiszen le is rajzoltam neki a lovat, csacsit, bárányt, kecskét...”

dec. 18.

Dr. Pröhle Vilmos magántanári habilitációja a második fokon is sikerült, a kar Barabás Ábel személyes minősítését is elfogadta.

dec. 19.

Ma este váratlanul meghalt dr. Bartók György erdélyi ref. püspök, 63 éves korában. Installációja óta ismerem és becsülöm. Csak pap akart lenni. Nyugodjék békében!

dec. 20.

Ma fejeztem be ezen félévi előadásaimat (A longobardok hazánk történetében

). Ezt és a szemináriumi gyakorlatokat szorgalmasan látogatták. Legtöbb hallgató volt bejegyezve az újkor történetére, de 366 hallgatóból – 300-nál több jogász lévén – csak 40–50 járt rendesen; amiben talán nem egészen én vagyok a hibás.

dec. 24.

A kis Jézus sok mindenfélét hozott az én kis unokáimnak, akik a napot nálam töltötték, s alkudoztak velem, hogy éjszaka is ott maradjanak; amiről azonban a karácsonyfa láttára lemondtak. Legkedvesebb meglepetésünk volt, hogy Ivánka is ott tipegett a karácsonyfa körül: már tud járni. – A sok minden közt Alfréd nekem egy saját kötésű albumot (famunka) készített a nyári lakásban a gyerekekről fölvett fényképekkel; és saját készítésű keretekben két nagy fényképet is adott a gyerekekről. – Az unokák annyira meg voltak elégedve a sok mindenféle játékkal, hogy ma este még a szokott meséket is elengedték.

dec. 26.

Az ünnepeket csendben töltöttük otthon. A gyerekek még csak most élvezik igazán a karácsonyi játékokat. Ünnep másodnapja estéjén Szentkirályiéknál, kikkel másfél hónapja nem találkoztunk, mert fiuk, Gyula, vörhenyben volt.

dec. 27.

Meltzl Hugó, a Petőfi Társaság új tiszteletbeli tagja értesített, hogy Bécsbe megy pár hétre, baja ellen ismeretlenül keresni gyógyítást. Haragszik, hogy nem olyan a Petőfi Társaság, amilyennek ő indítványozta alapításakor: önképzőkör s nem a Petőfiadatok kutatója.