Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1895

92 Márki Sándor naplói II. 1895 márc. 17. Nevem napjára feleségem külön s Mariskával együtt is levétette magát. Kedvesebben alig lephettek volna meg. Szádeczky Istvánffynak egy 1758-i kiadását ajándékozta ide. márc. 18. Egész nap sok vendégem volt. Tanítványaim küldöttséggel köszöntöttek meg, kollégáim jobbadán személyesen és feleségeikkel (ezek virágokkal) jöttek el. Vacsora után 1 óráig maradtunk együtt. márc. 19. Pepi napon Szentkirályi komámasszonynál vacsoráztunk. márc. 20. Megjelent Jancsó Bence könyve: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések;6 voltaképp csak bevezetés aromán nemzetiségi törekvések történetéhez. Derék munka. márc. 21. Palóczy Lipót nagy titokban tudakozódik a francia nyelvi rendes tanszék ügyében. Hiában fárad, mert a kar jelöltje Haraszti Gyula. márc. 23. Szinnyei Józsi a Bálint Gábor turali [sic!] cikke7 miatt kilépett az Erdélyi Mú­zeum Tört. Szakosztályából. márc. 24. Marczali válaszul egyetemi tanárrá történt kineveztetése alkalmából küldött üdvözletemre: Reméli, nem leszünk versenytársak, hanem, mint eddig, dolgozótársak a tudomány mezején. Szívesen. Az Erdélyi írod. Társaságban felolvasó Szabolcska Mihállyal sörözgettem. Most újra házasodik s boldog ember! márc. 27. 42. születésnapom. márc. 28. Szádeczkyékkal, Moldovánékkal s Bérczyvel garzon-vacsorán Gergely Samu­nál, kivel addig tréfálkoztak az asszonyok, hogy meg akarják kóstolni mindig dicsért teáját s rumját, hogy ma csakugyan, éspedig nagyon jól töltöttük az időt este 12-ig. márc. 29. Ma pedig a kopasz komámnál (Szentkirályi) korhelykedtünk, annál jobb szívvel, mert a kolozsmonostori ásatók megszemlélésében (Gabányi, Finály, Szádeczky) kifáradtunk. márc. 30. A szokott szombat esti kari vacsora után olvastam a lapokból, hogy Pozsonyban Wiedermann Károly főigazgató, volt tanárom s Aradon Szöllössy Károly, polg. isk. igazgató barátom elhunytak. Nyugodjanak békével! 6 Jancsó Benedek: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések. Bp., 1895. XV, 319 p. (Román politikai és történelmi tanulmányok, 1.) 7 Feltehetően Bálint Gábor A mongol császárság története c. írásának első közleményéről van szó. Az írásban a finnugor nyelvrokonság hirdetőivel szemben a „Hún-moger nemzet” turáni népcsaládhoz való tartozása mellett érvelt a szerző, meglehetősen határozottan. Erdélyi Múzeum, 12. köt. 1895. 3. fűz. 121-128. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom