Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1895

92

Márki Sándor naplói II. 1895

márc. 17.

Nevem napjára feleségem külön s Mariskával együtt is levétette magát. Kedvesebben alig lephettek volna meg. Szádeczky Istvánffynak egy 1758-i kiadását ajándékozta ide.

márc. 18.

Egész nap sok vendégem volt. Tanítványaim küldöttséggel köszöntöttek meg, kollégáim jobbadán személyesen és feleségeikkel (ezek virágokkal) jöttek el. Vacsora után 1 óráig maradtunk együtt.

márc. 19.

Pepi napon Szentkirályi komámasszonynál vacsoráztunk.

márc. 20.

Megjelent Jancsó Bence könyve: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések;6 voltaképp csak bevezetés aromán nemzetiségi törekvések történetéhez. Derék munka.

márc. 21.

Palóczy Lipót nagy titokban tudakozódik a francia nyelvi rendes tanszék ügyében. Hiában fárad, mert a kar jelöltje Haraszti Gyula.

márc. 23.

Szinnyei Józsi a Bálint Gábor turali [sic!] cikke7 miatt kilépett az Erdélyi Múzeum Tört. Szakosztályából.

márc. 24.

Marczali válaszul egyetemi tanárrá történt kineveztetése alkalmából küldött üdvözletemre: Reméli, nem leszünk versenytársak, hanem, mint eddig, dolgozótársak a tudomány mezején. Szívesen. Az Erdélyi írod. Társaságban felolvasó Szabolcska Mihállyal sörözgettem. Most újra házasodik s boldog ember!

márc. 27.

42. születésnapom.

márc. 28.

Szádeczkyékkal, Moldovánékkal s Bérczyvel garzon-vacsorán Gergely Samunál, kivel addig tréfálkoztak az asszonyok, hogy meg akarják kóstolni mindig dicsért teáját s rumját, hogy ma csakugyan, éspedig nagyon jól töltöttük az időt este 12-ig.

márc. 29.

Ma pedig a kopasz komámnál (Szentkirályi) korhelykedtünk, annál jobb szívvel, mert a kolozsmonostori ásatók megszemlélésében (Gabányi, Finály, Szádeczky) kifáradtunk.

márc. 30.

A szokott szombat esti kari vacsora után olvastam a lapokból, hogy Pozsonyban Wiedermann Károly főigazgató, volt tanárom s Aradon Szöllössy Károly, polg. isk. igazgató barátom elhunytak. Nyugodjanak békével!

6 Jancsó Benedek: Szabadságharczunk és a dako-román törekvések. Bp., 1895. XV, 319 p. (Román politikai és történelmi tanulmányok, 1.)

7 Feltehetően Bálint Gábor A mongol császárság története c. írásának első közleményéről van szó. Az írásban a finnugor nyelvrokonság hirdetőivel szemben a „Hún-moger nemzet” turáni népcsaládhoz való tartozása mellett érvelt a szerző, meglehetősen határozottan. Erdélyi Múzeum, 12. köt. 1895. 3. fűz. 121-128. p.