Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
8 Márki Sándor naplói II. A heti öt óra mai szemmel nem tűnik soknak, Márki, kiváltképp tanári pályája elején, igen komoly feladatnak tekintette az előadásokra való felkészülést. „Új állásba s jóformán új szakhoz jutván, sokat kellett tanulnom, írnom és olvasnom, hogy hetenként 5 órát tarthassak. Előadásaimat teljesen kidolgoztam ... Negyedfél hónap alatt két vaskos kötetet írtam tele eképp.” - írta Nagy Ivánnak az első félév befejezése után.9 A felkészülés módszerein később sem változtatott, s mint az egyetemes közép- és újkor tanára előadásai rendkívül széles skálán mozogtak. Második tanévében a lovagkor és a keresztes háborúk története mellett Oroszország 18. századi történetéből hirdetett előadást. A második félévben a 13. századi közműveltség és a legújabb kor (1815-1871) volt a téma.10 A hasonló párosításokat később is megtartotta: Mohamed és kora mellett a humanizmus és a reneszánsz szerepelt, később elővette a középkori kútfőket, a középkori csatákat s más hasonló témákat. Egy évtized alatt tanítványai segítségével maga teremtette meg előadásainak „jegyzetanyagát”. 1901 januárjában jegyezte be naplójába: „A Kalazantinum kispapjai átnyújtották A középkor rendszeres története című előadásom hektografált szövegét 4r 362 oldalon. Ez a 8-ik előadás, melyet ilyképp sokszorosíttattak, ami együttvéve 3323 lap, de nem tartalmazza némely előadásomat, mely efféle kiadásra nincs kellőképp előkészítve, vagy amit (pl. Az Angol forradalmat, A középkor főbb csatáit stb.) kidolgoztam ugyan, de nem adtam át. Két egyórás előadásom nyomtatásban is megjelent s így nem lehet vádolnom magamat, hogy titkolóztam volna hallgatóim előtt; ha pedig középisk. 3 kötetes és a »művelt« közönségnek szánt 2 kötetes világtörténetem megjelenik, a tanárvizsgálatokhoz - legalább az én számomra - saját könyveimből is készülhetnek.”11 Az előadások anyaga mellett Márki egy-egy aktuális eseményről is megemlékezett óráin. Például Salamon Ferenc, Horvát Árpád vagy Theodor Mommsen halálakor felidézte a jeles történészek pályáját. Kossuth Lajos halálát követően róla is beszélt. Alakjukat történeti háttérbe helyezve édesapjáról, illetve édesanyjáról is megemlékezett születésük századik évfordulóján.12 Négy előadását az első évben 131 hallgató látogatta. Ekkor az egyetemnek összesen 624, a bölcsészeti, nyelv- és történettudományi karnak 80 hallgatója volt. Előadásait nemcsak bölcsészek vették fel, jogászok is szívesen hallgatták: volt félév, amikor 130-an hallgatták a jogi karról. Ahogy az egyetem létszáma növekedett, ugrásszerűen nőtt Márki hallgatóinak száma: 1898-ban a 19. század forradalmairól szóló, érdekesnek és újdonságnak számító előadásra 142-en iratkoztak be, a 13. századi közműveltségre viszont csak 23 hallgató volt kíváncsi.13 Az 1903/1904-es tanévben 316, 1904/1905-ben pedig 566 hallgató járt előadásaira. Ugyanezekben az években a bölcsészkar, illetve az egyetem létszáma: 267 és 1925, valamint 297 és 2290.14 A statisztikákat gondosan vezető Márki a tizedik befejezett tanév után azt írta naplójába: „Ez egyetemen tíz év alatt [...] 2046 hallgatóm volt”.15 Természetesen ez 9 Márki Sándor Nagy Ivánhoz, 1892. dec. 30. Idézi: Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus. Századok, 103. évf. 1969. 5-6. sz. 1210. p. 10 MSN, 2. köt. 1894. jún. 8. 11 MSN, 2. köt. 1901. jan. 2. Az említett kötetek: Egyetemes történelem gymnasiumok és reáliskolák számára. 1-3. Bp., 1902. Az ó- és középkor története. Bp., 1910. (Műveltség könyvtára. Új folyam, 2.) 12 Az édes anya. Beszéd, amellyel Márki Sándor a keresztény állami és társadalmi élet kezdeteiről szóló ezen félévi előadásait a kolozsvári egyetemen bevezette. Nemzeti Nőnevelés, 1917. 11-20. p. 13 MSN, 2. köt. 1898. máj. 27. 14 MSN, 2. köt. 1904. máj. 29., 1905. máj. 25. és Bisztray Gyula-Szabó T. Attila-Tamás Lajos (szerk.): Erdély magyar egyeteme, i. m. 186. p. 15 MSN, 2. köt. 1902. máj. 30.