Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
Márki Sándor, a kolozsvári egyetem tanára
6 Márki Sándor naplói II. érintett karok meghallgatásával, a vallás- és közoktatási miniszter felterjesztésére a király nevezte ki.3 Ez volt a szabályzatok szerinti rend, de a valóságban a folyamodónak teljesítenie kellett a szokásjog által előírt társadalmi követelményeket is. Támogatókat kellett szereznie a megcélzott karon és a minisztériumban. 1891. évi kísérletei során Márki éppen csak, ímmel-ámmal tett eleget ezeknek az elvárásoknak. Nem ez volt ugyan az oka, de nem kísérte siker próbálkozásait. A pesti egyetemen a kar nem jelölte, Kolozsváron a bölcsészkar jelölte ugyan, de csak a harmadik helyen. Tekintve, hogy mind az első, mind a második helyre két-két személy nevét adták meg, ez csupán Márki iránti udvariassági gesztus volt - bár egyáltalán nem lebecsülendő udvariassági gesztus.4 Kolozsvárra Márki barátja, Szádeczky-Kardoss Lajos, Budapestre éppen a kolozsvári egyetem tanára, Lánczy Gyula nyert kinevezést. Lánczy budapesti kinevezésével viszont megüresedett a közép- és újkori egyetemes történeti tanszék Kolozsváron. Márki októberben adta be jelentkezését. Ezúttal már hiánytalanul megtette a szokásjog által megkívánt gesztusokat. Október 31-én elutazott Kolozsvárra, hogy látogatása során megkérje a bölcsészkar tanárait, a kar részéről őt jelöljék. Könnyítette helyzetét, hogy barátja, Szádeczky-Kardoss Lajos gondoskodott a jó fogadtatásról. Három jövendő kollégája, derűs fogadóbizottságként már a vasútállomásra kiment elé. A látogatások napjáról pedig a következőket jegyezte naplójába: „Sorba jártam a tanárokat; a Beöthy Zsolt kalapja - melyet tegnap elcserélt a kávéházban - tekintélyt adott, és szerencsét hozott. Szamosit és Ternert kivéve otthon találtam mindenkit, s mindnyájan igen szívesen fogadtak, biztosítva, hogy első helyen ajánlanak - azon esetben, ha Ortvay is pályázik - ezzel párhuzamosan. Az ebédnél Bartha dicsérgette könyveim szellemét. Feketére Szádeczkyhez mentem, ki - úgy látszik - jól előkészítette utamat. Azután vele s Endrődivel Szász Gerőhöz mentünk borozni, hol összebrúdereztem Endrődivel, dr. Kolosváry Sándor egyet, tanárral, Szász Gerővel és Hindy Árpáddal. Nagyon derült hangulatban mentünk a Hungáriában rendezett vacsorára, hol Beöthy Zsolton és Szinnyei papán kívül együtt volt a Bölcs.-Tört. Kar valamennyi tanára. Meltzlt kivéve. [...] Megösmerkedtem Vajda Gyulával, Zoványival stb. is. Éjféltájban aludni mentem, de csakhamar fölvert Endrődi és Szádeczky, alig tudtam őket kikergetni. így ez éjjel sem aludtam, a napot azonban annál jobban töltöttem.”5 Következett egy látogatás a minisztériumban, ahol Csáky Albin minisztert, Berzeviczy Albertet és az őt jól ismerő Klamarik Jánost látogatta meg, s mindhármuknál jó fogadtatásra talált. Márki különben erősen idegenkedett ezektől az udvarias kérelmezéssel egybekötött audienciáktól, amint azt az egyik minisztériumi vizitjéről beszámoló naplóbejegyzése tanúsítja: „[Csáky vallás- és közoktatásügyi miniszter] előszobájában egész csomó ösmerőssel találkoztam, pl. Antolikkal, ki a kassai igazgatóságot keresi. Igaza van Herrmann Antalnak, ha passzióból eljön minden csütörtökön az előszobába, hogy jó társaságban legyen. Hanem huncut egy passzió!”6 Ha Márkinak nem is nagyon tetszett, mindez a korabeli társadalmi gyakorlat része volt. 3 Bisztray Gyula-Szabó T. Attila-Tamás Lajos (szerk.): Erdély magyar egyeteme. Kolozsvár, 1941. 154. P-4 MSN, 1. köt. 1891. jún. 3. 606. p. 5 MSN, 1. köt. 1891. nov. 1. 618. p. A naplóbejegyzésben említett Bartha, a politikus Bartha Miklós, Szász Gerő ref. lelkész, író, Hindy Árpád újságíró. 6 MSN, 1. köt. 1891. márc. 12. 598. p.
