Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1893

50

Márki Sándor naplói II. 1893

dec. 16.

Feleségem tíz nap után ma ment ki először a házból. Halász Náci ma délben esküdött föl rendes tanárnak. Este még a disszidensek is eljöttek kedvéért vacsorálni a Központiba, s nyelték Tóninak huszáros adomáit. A kis szűcsös apprehenció óta számkivetett Hám is ma vonult be először.

dec. 17.

Mi hárman és Tóni, Szádeczky meglátogattuk az öreg Ballát, ki most már jókedvű, pedig fél esztendő óta fekszik. Nála vacsoráltunk. Meglátogattuk Szamosfalván az öreg Szentkirályinét és Szentkirályi Akosékat is.

dec. 18.

Tóni, aki férfias szépségével általános feltűnést keltett ebben a mi városkánkban, a reggeli vonattal (s 300 frt kölcsönpénzzel) hazautazott. De csakhogy a maga embere már! Mert ez idáig nagyon sokat rontott rajta.

dec. 19.

Megösmerkedtem az urál-altaji (helyesebben turáni) tanszékre ide kinevezett Bálint Gáborral, ki ma esküdött fel. Jókedvű, igen beszédes ember, excentrikus jócskán, de mindig érdekes, ki most már maga is nevet múlt nyomorúságain. Azért haragszik legjobban, hogy biográfusai damaszkuszi adószedőnek mondják, holott adófelügyelő (főfinánc) volt Bagdadban, s nagyúr lett volna, ha csak egyszer is megkapja 400 frt havi fizetését.

dec. 20.

A nevelőnő (Lazarus Otília) eltávozott. Ezentúl Fülöp Juliska ad hetenk[ént] 4 társáig, órát Mariskának.

dec. 21.

A Lampel-Wodianer cég felszólított a Gönczy-féle falitérképek kijavítására. Nem fogadtam el.

dec. 22.

Nagy részvéttel hallottam az öreg Jurány Vilmosnak, a Franklin Társulat vezérigazgatójának halála hírét. Mindhalálig német maradt ugyan a magyar irod. társulat élén, de nyájassága s megelőző modora miatt mindenki szerette. Talán azért is, mert könnyen adott előleget. Ny. b.!

dec. 23.

Mártha (Pista bátyám özvegye) értesít, hogy ma lesz 2. leányának, Jolánnak eljegyzése Pamper Ferenc sopronyi úriemberrel, aki idáig gazdatiszt volt Bejczyéknél (hol Jolán nevelőnősködött), most azonban maga is földet vesz. Adja Isten, hogy ne csalódjanak szokott módon vérmes reményeikben!

dec. 24.

Előbb végignézvén a Szádeczky gyerekek karácsonyünnepét, este 6-kor magunk is ünnepeltünk. Marci sokat kapott: Tónitől gyémántos gyűrűt, Lujzától gránátos ékszereket, Szentkirályiéktól türkizes karperecét, tőlünk muffot, gallért, kalapot, 2 blúznak valót, 6 harisnyát, festékes dobozt, kis házat, 3 könyvet, kesztyűt, levélpapírt, kitömött papagájt s több apró csecsebecsét; én feleségemtől kaptam íróasztalomhoz brassói pokrócot, törülközőtartót, gallérokat és szokott módon nyakkendőket -, Sáritól pedig pénzes zacskót; tőlem kapott Juliska egy pár ötös bronz gyertyatartót, Marcitól pedig szép kézimunkát (asztalterítőt). Az atyafisághoz mi is elég sokfelé küldtünk ajándékokat; az a varrottas asztalterítő, amit Juliska küldött Lujzának,