Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1902

376 Márki Sándor naplói II. 1902 mosolygós, derűs volt. A szeretet napja ragyogott le reám, elárasztotta az eget arany sugarakkal s eloszlatta a bánat felhőit. Isten végtelen kegyelme folytán zavartalan, tiszta boldogságban teltek napjaim. Hány ember mondhatja ezt el magáról? Én elmondhatom. S azt, hogy oly boldog voltam és vagyok: ezt az én édes, drága, jó Szülőimnek köszönhetem. Szerető szívok egész melegével őrködtek az én boldogságom felett, s elhárítottak életem htjából minden bajt, gondot, bánatot. - Nem törődve saját javokkal, érde­keikkel, csak azzal, hogy gyermeköket boldoggá tegyék! Azzá tették! Őrangyalaim voltak, kik belém oltották a hitet és bizalmat Isten s a szeretetet a szép, jó és nemes iránt. Saját példájokkal mutatták meg, hogy milyennek kell lennem, ha érdemessé akarom magam tenni arra, hogy Isten szeressen, embertársaim becsüljenek! Kérem a jó Istent, adjon erőt és tehetséget e példa követésére. Kérem a jó Istent, hogy árassza el minden áldásával az én őrzőangyalaimat, az én jó Szülőimet. Juttassa osztályrészükül a lehető legnagyobb boldogságot és őrizze meg szívükben mindenkorra az irántam táplált szeretetet. De ne csak engem szeressenek ezentúl, hanem szeressék Alfrédet is oly nagyon, amennyire az szereti őket. Áldja meg az Isten minden jóságukért, önfeláldozásukért Önöket, drága, jó Szüleim. Szeressék továbbra is azt olyan nagyon, aki a legjobban szereti Önöket ezen a világon, szeressék kézcsókoló és hálás leányukat, Mariskát” „Édes jó Apa és Mama! Bajos, mint egynapos férj, efféle levelet írni. A főből már kisegített édes kis feleségem és nem marad más hátra, hogy mint ellenőrző miniszter én is aláírjam e levelet. Röviden még hozzáteszem, hogy életünk e boldog perceiben áldom a jó Istent, ki azon jó emberek felé vezette életem útját, kik elég önzetlenül elfogadták az idegen árvát fiuknak. Reábízták életök drága kincsét, hosszú éveken át őrzött gyermeküket. Hogy életem minden további lépése neki lesz szentelve, ki sem kell mondjam, hiszen saját boldogságomat alapítom meg azáltal, de kérem a jóságos Istent, hogy adja meg a tehetséget, hogy legalább megközelítőleg oly boldoggá tehessem édes, kis feleségemet, mint amilyen volt jó szüleinél, hogy legalább ezáltal mutathassam ki végtelen hálámat azon emberek iránt, kik jó feleséggel szegény szüléimét is visszaadták. Kezöket csókolja Frédi [1]902. IX. 24.” szept. 26. De. meglátogatott Számek s délben hazautazott Temesvárra. Tanári körünk első értekezlete kért, hogy ez évben is vállalkozzam az elnökségre. szept. 27. A Magyarorsz. Kárpát Egyesület (Iglóról) megkért, hogy Schneller István kol­légámmal együtt képviseljem a Mátyás-szobor leleplezésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom