Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1893
Márki Sándor naplói II. 1893 37 meg volt elégedve; de én azt hiszem, most is, amit már szegény Csikynek mondtam, hogy sokkal erősebb historikusnak kellene lennie, ki tört. drámával foglalkozik! Du. kisétáltunk a felkai fenyvesbe Scholczékkal és Ormayékkal, s mi gyerekek hárman (Marci, Sári, meg én!) a pompás réten tömérdek virágot szedtünk. Csorbái tó, júl. 21. Ormayékkal kirándultunk a csorbái tóhoz s onnan - ebéd után - a poprádihoz, onnan a csorbáihoz visszatérve, még körülsétáltuk a tavat. Tekintve, hogy kocsi hiányában sokadmagunkkal az állomástól a tóig gyalog jöttünk fel, ez 7 órai sétát jelent. Híveim vitézül kitartottak. A szépségekről nem írok, mert - kivált Marci - igazán kedves és értelmes naplót vezet a látottakról. Már én csak megmaradok a krónikánál. A Szentiványi-villában háltunk. júl. 22. Még egyszer körüljárva a csorbái tavat, pompás fenyvesek közt két kocsin mentünk át Tátrafüredre, s ebéd után mindjárt kirándultunk a Tarpatak vízeséseihez. Megnézve mind a három fürdőtelepet, estefelé hazamentünk Felkára, hol 3-féle korrektúra, de jó ágy, hűvös szoba várt reánk. júl. 23. Vasárnapi siesta. Scsavnica, júl. 24. Kocsin indultunk a Dunajec veresklastrom-scsavnicai szakaszának megtekintésére. Tótfaluban megnéztük a templomot, Szmerzsonka fürdői vendéglőjében jól beebédeltünk, s azután a Veresklastrumtól Scsavnicáig az egész társaság (Ormayék is velünk lévén) a tutajon gyönyörködött a Dunajec bájos völgyében. Feleségemet azonban nagyon kiábrándította a fürdőn időző galíciai zsidók rondasága s fogadónk elhanyagolt volta. A két leány arra volt büszke, hogy ők, íme, most már külföldön vannak. Felka, júl. 25. Reggel 5-kor kelve gyalog sétáltunk vissza a vörös29 klastromhoz, melyet belülről is megnéztünk; Késmárkon megebédelve, végignéztük érdekes templomait s az asszonyok kedvéért a Weisz-féle szövőgyárat, s este már otthon voltunk Felkán. (Marci e két napi útról 9 oldalt írt naplójába!) időszakát, s mintegy referenciaként, tekintélyes történészekre is hivatkozott; elárulta, miként faggatta Szilágyi Sándort, és - ahogyan egy elmés tárcájában fogalmazott - azt is: „Bonfiniust reggeliztem, Pauler Gyulát ebédeltem, Szabó Károlyt nyeltem ozsonnára, s Márky Sándort és Kandra Kabost vacsoráztam. Előttem az egész világ Aba volt.” Gabányi Árpád: Egy Árpád-kori lelet. Fővárosi Lapok, 32. évf. 1895. nov. 26. 325. sz. 3073-3074. p. Gabányi egy, a darab címválasztását kifogásoló nyílt levélre adott válaszában külön kiemelte Márki tanácsadó szerepét: „Ezelőtt két évvel, dr. Márki Sándor egyetemi tanár úr, tisztelt barátommal megbeszéltem, hogy ideje volna a magyar históriának e félreismert alakját: Sámuelt a maga valódi képében színre hozni.” Gabányi Árpád: Aba Sámuel. Gabányi Árpád válasza Dobsa Lajosnak. Pesti Napló, 45. évf. 1894. nov. 16. 317. sz. 6. p. Feltételezhetően Márki tragédia körüli gyakori említése íratta a Pesti Napló színikritikusával: „Valahol a Királyhágón túl egy historikus szintén beleesett a jellemtisztítás betegségébe s mert a történelem, hála Istennek, mindennek a bizonyítását megengedi: ez a historikus is tisztára mosta Aba Sámuel jellemét.” Kappa [Kabos Ede]: Nemzeti Színház. Pesti Napló, 47. évf. 1896. okt. 10. 279. sz. 1-2. p. Márki Kappa megjegyzését magára vette, de cikkben és sajtóközleményben is határozottan visszautasította. Márki Sándor: Aba Samu pőréhez. I. Pesti Napló, 47. évf. 1896. okt. 13. 282. sz. 8. p.; Aba Samu pőréhez. Pesti Napló, 47. évf. 1896. okt. 16. 285. sz. 8. p. 29 Ezúttal ebben a formában.
