Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)

1899

254 Márki Sándor naplói II. 1899 fiúkból spicliket neveljenek s hogy a tanítás szabadságát korlátolják.47 Nagy éljenzés után jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak s Zeyk főgondnok kérte, hogy a beszéd a kollégium értesítőjében is megjelenhessen. A mi körünk volt az első, mely e kérdésben nyilatkozott. Farmos Dezső az ének- és zenetanításról, Csengeri a latin és görög nyelv tanításáról értekezett. Azután megszemléltük a kollégium különböző s részben szép gyűjteményeit. Du. 2-5-ig alaposan beebédeltünk a konviktusban mint a kollégium vendégei. Több köszöntőt mondtak rám, én is mondtam rájuk. Ebéd után pár percre meglátogattam Eördögh Albertet s feleségét, Márki Ilit. Velük s a tanárokkal együtt tettünk egy kis sétát az Őrhegyre. Este 6-kor megnéztük a fegyházat, 7-kor a konviktusban vacsora, s házigazdáink kíséretében a vasútra menvén, 8 után egy (az időt nem számítva) kellemes nap emlékeivel tértünk haza. okt. 9. Nagy Ivánné írja, hogy beköltözött B[alassa]gyarmatra, csak májusban megy ki Horpácsra. Az akad. emlékbeszédnek tehát Nagy Ivánról a kéziratok átnézése nélkül kellene elkészülnie. okt. 10. Papp Jenő miskolci postatiszt a sakkjáték története számára Pista bátyámnak általam írt életrajzát s kinyomatás végett arcképét kéri. - Feleségem, lányom tegnap ment át Sz[ékes]fehérvárról Budapestre. nov. 10. A lefolyt hónapról elég ennyi: feleségem és lányom okt. 12-én reggel - fél nappal hamarább, mint vártam - szerencsésen hazaérkezett. Ezóta egészségem is gyorsan helyreállt. 14-én De Gerando Antonina estélyén találkoztam egykori tanít­ványommal, De Gerando Attila özvegyével, gr. Teleki Irénnel. Szép asszony most is, de hol vannak a bakfis lány vonásai! Bemutatta fiát is. A számos esteli és nappali vendégeskedés közül még csak azt említem föl, hogy nov. 4-[én] Russel Károly neve napját a Kalazantinumban ültem meg. 21-én a M[ária] Dorothea Egyletben tartottam felolvasást Taurinus erdélyi humanistáról, 29-én, pedig az Érd. írod. Társ.-ban Washingtonról (halála 100. évében). De arra már nem vállalkoztam, hogy az egyetemen nov. 19-[én] újra én beszéljek Erzsébet királynéról. Okt. 24-26- án öt fél napon át voltam esküdt Szabó Samu bátyánknak ifj. Szász Károly ellen indított sajtóperében. Sok csúnya dolog sült ki a ref. egyh. vagyonkezeléséről. Én arra voksoltam, hogy van becsületsértés Szász Károly cikkében, de csak ötödmagammal maradtam s így Szász Károlyt a sajtóbíróság fölmentette, amit csak annak az elvnek köszönhetett, hogy egy erkölcsi testületet nem lehet oly módon meghurcolni, mint 47 Varga Ottó, a budapesti II. kér. kát. főgimnázium tanára ellen az 1899-es év elején egyházellenes izgatás és „illojalitás”, azaz felségsértés miatt indult vizsgálat, amelynek során vádlói - többek között az iskola igazgatója - VIII. osztályos diákjaitól is kért terhelő adatokat. Az ügy október elején robbant ki. Varga mellett tüntettek volt tanítványai, parlamenti interpelláció hangzott el, a tanári szervezetek tiltakoztak. A kolozsvári tanári kör tiltakozására a középiskolai tanárok országos egyesülete és a po­zsonyi tanárkor megszólalása után került sor. Márki Sándor kolozsvári tanári kör nevében elmondott beszédéről: Varga Ottó ügye. Budapesti Hírlapi 19. évf. 1899. okt. 11. 282. sz. 6. p. Márki megnyitóját közölte: A nagyenyedi kollégiumban. Márki Sándor elnöki megnyitója a kolozsvári tanári kör nagy­­enyedi gyűlésén. [1-2. rész.] Magyar Polgár, 1899. okt. 10-11. A nagy vihart kavaró ügyben párbajra is sor került Vészi József, a Budapesti Napló főszerkesztője és a II. kér. főgimnázium igazgatója között. A fegyelmi ügyben hozott miniszteri rendelet Vargát sem felségsértésben, sem a katolikus vallás és egyházi intézmények elleni izgatásban nem marasztalta el, csupán azt állapította meg, hogy használt félreérthető kitételeket. Az „intézet békéjének” megőrzése végett Varga Ottót áthelyezték az I. kér. állami főgimnáziumhoz. Varga Ottó ügye. Budapesti Hirlap, 19. évf. 1899. okt. 13. 284. sz. 4. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom