Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1898
224 Márki Sándor naplói II. 1898 Etelváry hercegnénél s ugyan megexercíroztatta környezetét. De jó szíve volt, mint egy gyermeknek, ennek az igaz honfoglalónak. Nyugodjanak békében többi kedves halottaimmal együtt, kiknek sírjaira ezúttal is részént koszorút küldtünk, részént pénzt az ő szegényeiknek. Irodalmi dolgaim közül talán érdemes megemlíteni, hogy egész kis könyvet írtam Erzsébet királynéról (előtanulmányul egyetemi emlékbeszédemhez).39 Kiadására, de nem karácsonyig, okt. 14-én Singer és Wolfnerék vállalkoztak, de 23-án Gyulai Pál is hajlandónak mutatkozott azt elrekommendálni a Franklin Társulatnak, hova el is küldtem, ha ugyan kiadnák karácsonyra. Hunyad megye középkori történetének megírása alól gr. Kuun Géza okt. 9-én végre csakugyan fölmentett, „nagyon, nagyon sajnálva, hogy szép reményei nem valósultak meg s hogy monográfiájok ügye újabb bizonytalanságoknak van kitéve”; Király Palival szept. 10-[én] folytatott beszélgetésünk után azonban csakugyan nem tehettem egyebet. Lampel-Wodianernek, ki Csengeri útján kérdezett meg, szintén azt kellett izennem, hogy van már megbízatásom gimn. világtörténelemre, magyar történetet pedig most nem akarok írni. Okt. 20-[án] végre megkaptam Szilágyi M. nemzet történetébe. írt szabadságharci történetem I. kötetét is.40 Az egyesületekben most is tettem-vettem. Legtöbbet ért a középisk. tanári körnek vezetésem alatt okt. 9-[én] Szamosújvárra tett kirándulása. Innen 23-an mentünk, s ott még dr. Mártonfi Lajos igazgató vezetése alatt 13-an csatlakoztak hozzánk. Jól fogadott elnöki megnyitóm után Feczkó János értekezett a tanulók osztályozásáról, mi élénk vitát keltett. Megnéztük az áll. gimnáziumot (az volt egyik célom, hogy ilyest is lássanak felekezeti tanáraink). Azután megtekintettük a Martinuzzi- és Rákóczi-féle várban elhelyezett fegyintézetet s régi épületrészeket elég behatóan, - Bárány Lukács plébános vezetése alatt pedig az örmény templomban a Rubensnak tulajdonított képet s a karzaton elhelyezett örmény kódexeket és régi nyomtatványokat, valamint az örmény varrottasakat. Közebédre a Koronában gyűltünk össze. Szongott Kristóf, az Armenia szerkesztője s néha, ha kell, szedője is, ki éppen most nyomatta ki örmény genealógiai könyvét, lelkes beszédben üdvözölt bennünket, mire én a hazafias örményeket köszöntöttem föl, igazán szívemből. Úgy látszik, tetszett, legalább Szongottnak, mert Armeniájában (333. 1.) „páratlan szép” áldomásnak mondta.41 Azután sétát tettünk a sétakertben és a városban s a du. 4-kor induló vonattal a legjobb hangulatban értünk haza. Pótlólag megemlítem, hogy e gyűlésen megemlékeztem Klamarik Jánosról is, ki előtte való nap hunyt el Besztercebányán. Működése mindenesetre nyomot hagyott a magyar tanügy történetében; nekem személyesen jóakaróm volt. Ny. b.! Talán említést érdemel, hogy 26-án tartott kari ülésünkön a miniszternek a műízlés terjesztése ügyében kiadott rendeletével kapcsolatban megsürgetni indítványoztam az észtét, és műtörténelmi tanítószékek ügyét, mit a kar el is fogadott. Ferenczy József eljött megköszönni, bár rá való tekintet nélkül tettem. Ezt az észtét, széket Hegedűsék a miniszterrel Jánosy Bélának szánták, s ebben mi is alkalmasint 39 Erzsébet, Magyarország királynéja (1867-1898). Bp.? 1899. 142 p. A könyv a Franklin Társulatnál jelent meg. 40 Márki Sándor-Beksics Gusztáv: A modern Magyarország (1848—1896). Bp.? 1898. 865 p. (A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. 10. köt.) A kötetben Márki Az 1848-49-ik évi szabadságharcz története című részt (1-394. p.) írta. 41 Szongott Kristóf: Tanári gyűlés Szamosújvárott. Annenia. Magyar-örmény havi szemle, 12. évf. 1898. 333. p.
