Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1896
Márki Sándor naplói II. 1896 143 júl. 30-31. A nagy melegben dohogtunk a szerbekre, kik ugyan zajossá teszik a megüresedett szomszédságot. Vitézül megvédtük ellenük a szellős verandát, hol Júlia s a 2 lány 1-1 szép kézimunkát szerencsésen be is fejezett. aug. 1. Ma huszadszor s talán utoljára voltam fenn a Janinán. Budapest, aug. 2. Reggel befejezvén a „kúrát”, elbúcsúztunk dr. Gámántól s házigazdánktól, valamint a csöndes, kedves fürdőhelytől s % 12-kor Rohitschról Pöltschachra kocsizván, a vasúton borús időben, majd szakadó esőben folytattuk utunkat Budapest felé. A vasúton összebarátkoztunk egy amerikaival, kit - ha jól értettem - Thrulthnak hínak, s ki a párizsi 3 kiállításon kívül mind a két amerikai világkiállítást látván, most a miénket akarja megnézni. Ismét Juliska nénémhez szálltam. Négyünknek a fürdőzés 4 hét alatt 540 frt-ba került. aug. 3. A kiállításból jövet, az öreg Vértessy utánam szaladt, s már mint régi ösmerőst, egész örömmel üdvözölt. Az estét a Gellérthegy oldalában a másik öregnél, Majovszkynál töltöttük, villájának teraszáról gyönyörködvén a fővárosra nyíló remek kilátásban. aug. 4. A kiállítás történ, csoportjában Czobor Bélával beszélgettem, majd Adamek Boguszlavot, a cseh akadémikust kalauzolgattam, kit rokona, Homolka ismertetett meg velem. Adamek fő művén, [a] Salome drámán kívül,25 csak igen keveset írt, mert nagyon aggodalmas. Történetünkben elég tájékozott. Kereste, de természetesen nem találta a Halotti beszédet, mert azt a múzeum nem engedte át a kiállításra. Gyors beszédű, élénk és rokonszenves ember, ki falun lakván, lelkemre kötötte, hogy, ha Prágába megyek, Frantisek Brábekkel, a magyar nyelv egyet, magántanárával kalauzoltassam magamat. - Este Juliska néném is hazaérkezett Sarkadról, hol a nyarat töltötte. Távollétében természetesen én fedeztem háztartása főbb költségeit. aug. 5. Jankó Jánost keresve, de nem találva, bebotlottam az Ethnogr. Múzeumba, melyben 2 fiatalember nagy szívességgel kalauzolt. Egészen meglepett a gyűjtemény gazdagsága, mely még jobban ki fog tűnni, ha majd a kiállítás területén a tört. csoport reneszánsz épületében helyezhetik el. aug. 6. Az utcán elfogott Ballagi Aladár, ebédre marasztott s pár órát kedélyesen eldiskurálgattunk. Mint afféle idealista, szólta, szapulta a világot, melytől - legalább itthon - mindinkább visszavonult. Biztattam, indítson egy egyet, történelmi folyóiratot; szerénte volt is már erről szó az Akadémiában, de azzal nincs mit kezdeni. aug. 7. De. meglátogattam az Orsz. Levéltárt, hol kivált Tagányi fogadott nagy örömmel, mert jó színben látott, pedig Karácsonyi már félholt híremet költötte. Ebéden 25 Bohumil Adámek (1848-1915): Salomena. Tragedie vpéti déjstvích. V Praze, 1885. 195 p.
