Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1895
108 Márki Sándor naplói II. 1895 találva iható bajor sört. Délután a vihar akaratlanul is szobáinkba szorított. Este megint kiderült, s így nagyot sétálhattunk. Genf, júl. 27. % 9-kor vettünk búcsút a szép Interlakentől. % 11-től egyig Bernben kószáltunk fel s alá, de már, a roppant hőség miatt, a Schántzlire nem mentünk fel egészen. A pompás fekvésű, régies város mindnyájunknak tetszett. Berntől Lausanne-ig együtt jöttünk régi ösmerősünkkel, Heeger Ernő aradi ügyvéddel és leányával, Juliskával. (Interlaken és Bern közt két kapucinussal barátkoztunk össze; a két Mönch közt Marci volt a Jungfrau.) Morgestól fogva folyton a Mont Blancra vadásztunk s a tisztás helyeken igen jól láttuk. Genfben Kálmán Miksa tanár várt reánk. Elhelyezkedvén a Hőtel de la Posteban, nyakunkba vettük a várost, mely sehogy sem emlékeztet Kálvinra, kinek itt szobra sincs; Rousseau is csak kis szobrot kapott, ellenben 20 millió frank fejében nagy (és elég esetlen) emlék jutott a braunschweigi hercegnek. Mindez elég jellemző, mint az is, hogy tó és folyó partján fekszik a város, - mégis poros és piszkos. Genf, júl. 28. Délelőtt fel s alá jártunk a városban; megnéztük a Mont Blanc domborművű térképét, a történeti múzeumot, a Rath-múzeumot stb. s a St. Pierre-templomának felséges ívei alatt, a Kálvin egykori tanítószéke fölött emelkedő szószékről végighallgattuk egy öreg papnak Isten mennyei birodalmáról egy álló órahosszáig tartó francia prédikációját. Spitkót azontúl csak a sörházak érdekelték; du. pedig a roppant hőséget 2 órai alvással ellensúlyoztuk. 6 órakor kimentünk Ferneybe, hol 1890-[ben] állították fel a művésztől, Lambert Emiltől a városkának ajándékozott Voltaire-szobrot; Voltaire kastélyát és kápolnáját azonban, a tulajdonos otthonléte miatt, csak kívülről tekinthettük meg. Genfben azután sörözgetve fejeztük be a napot. Chamonix, júl. 29. Egész éjjel esett s napközben is folyton alkalmatlankodott az eső és a köd; Spitkóéktól elválva, mindamellett útra keltünk a Mont Blanc meglátására. Könnyű szívvel váltunk meg a fűtött kemencéhez hasonló Genftől, s az úton most meglehetősen fázlódtunk. Clusestől Chamonixig először utaztunk diligence-on. Az Arve szép völgyét jól láttuk, de a hegyek erősen pipáztak s a Glacier des Bossonsnak is csak az alsó része látszott. Hotelünk (Des Alpes) 2 szobájából erre, az egész Mont Blanc csoportra Saussure szobrára stb. s a zúgó Arvéra gyönyörű kilátás nyílnék, csakhogy ma jóformán mindent felhő borít. De a sárban, ködben is gyalogsétát tettünk a Mer de Glace (helyesebben csak a Gl. des Bois) közelébe, anélkül, hogy kitartásunk jutalmazva lett volna. A nap fő eredménye: köhögés és nátha. Brieg, júl. 30. Gyönyörűen kitisztulván az idő, felséges kilátásunk nyílt a Mont Blancra s reggel 5-9-ig sokat jártunk is a Glacier des Boison és a Mer de Glace közti részen, sajnálva, hogy a Flégére-re már nem mehetünk fel. 9-kor - egy postakocsin csupán hárman - a bájos vidéket igen jól láthatva indultunk útnak. Marcival Tété Noirba s a Forclazra gyalog mentünk, ez utóbbinál feleségem is gyalogolt kissé, de a felszállásnál megbicsaklott a lába és csak Isten őrzött nagyobb bajtól. Martignyban két órát
