Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1895
Márki Sándor naplói II. 1895 105 úgyhogy a kirándulás reményünk felett jól sikerült. Este feleségemet, lányomat még fölvittem a Kapucinus-hegyre, Júlia haragudott is a 263 lépcsőre. München, júl. 14. Még egy kis sétát tévén a kedves Salzburgban, reggel 9-kor továbbindultunk. Délben kiszálltunk, hogy megszemléljük a Herren-Chiemsee félbemaradt palotájának mesés fényű termeit. Mennyi ízlés egy emberben! Ha kárpitosnak születik, gazdag és híres ember lehetett volna szegény II. Lajosból; így neki még rosszabb lett a sorsa, mint a Csele-patakba fúlt druszájának. Még XIV. Lajos csak hagyján; de XV. Lajos mint ideál! Hisz így csakugyan a Starnbergi-tóba kellett kerülnie a chiemseei építkezőnek. S a németek még lelkesednek ezért a palotáért, mely az ő ízlésöket, tudásukat és iparukat idegen szellem dicsőítésére kényszerítette! - Vá 5-kor hagytuk oda a hiúságok hiúságának ezt a szomorú szigetét s 7 előtt már Münchenben voltunk, hol Oberpollingerhez szálltunk. Azonnal keresztül-kasul jártuk vagy két órahosszat a város főbb részeit, feleségem egészen kifáradt a sok gyaloglásban. München, júl. 15. Reggeli 9-ig pihenőt engedtünk magunknak. Azután fölkerestük műtermében Biasini Mariskát, sorra vettük a templomokat, a műcsarnokot, glyptothékát stb., sokat bumliztunk a városban, söröztünk az udv. sorházban s az estét Biasini Mariskával kinn töltöttük az Isarbrotban. Mutatta azt a Schwabinger Tagblattot, amit Veress Zoltán szerkesztett, tele pompás karikatúrákkal és igazi humorral, de csak az ő és b. Huszár Ilona számára; ha oly élhetetlen nem volna az a fiatal művész, monopolizálhatná a magyar élclapokat. Talán érdemes idejegyezni, hogy délben a botanikus kertben teljes virágában láttuk a Victoria regiát. München, júl. 16. Végignéztük a müncheni nemzetközi műkiállítást az üvegpalotában; a magyar mesterek közül Zala és Tornai volt képviselve. Közel 1400 szám átfutása után egy kis ebéd felüdítvén bennünket, nekifohászkodtunk az Alte Pinakothekának. Teljes öt órát töltvén képek nézésével, egy órai pompás pihenés után kirándultunk Nymphenburgba és szalutáltunk Luitpold helytartó hercegnek. Az estét a Löwenbráu-pincében - resp. a kertben töltöttük, hol összebarátkoztunk egy Otto nevű liflandi némettel, ki most Moszkvában lakik, s feleségével. München, júl. 17. Szokás szerént jót aludtunk (pedig Baedeker a könyve elé biggyesztgeti Philander von Sittewald intelmét, hogy „wer reisen will, ... tret am frühen Morgen”!), de azután annál hősiesebb kitartással s érdeklődéssel nézegettük 3 Vá órán át a Nemzeti Múzeum gazdag s áttekinthetően felállított gyűjteményeit, du. pedig, külön bemenettel, a Neue Pinakothekát. Estefelé, keveset pihenve, meglátogattuk a Bavariát (Marcival fel is mentünk a fejébe) s azután, sok tanakodás után, a Ratthaus-Kellerben (Eckel vendéglőjében) vacsoráltunk. A Nemz. Múzeumban, magyar beszédünket hallva, bemutatkozott egy Kozma György nevű zürichi technikus, ki most vakációzni megy haza a Szepességbe. München, júl. 18. Délelőtt megnéztük a secessionisták részben igen gyarló kiállítását; annál többet gyönyörködtünk délután a Schack-féle gyűjtemény műremekeiben, melyek
