Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
i. Öze Sándor 5 Szegedi Kis István és a gyulai reformáció 67 az 1532. évnél írja, hogy a Nadányiak Békés központú uradalmaikban először Ozorai Imrét, aki Krakkóban könyvet jelentet meg a Krisztusról és az Antikrisztusról, majd Gálszécsi Istvánt, akinek énekeskönyve a magyarországi reformáció egyik első ilyen jellegű munkája, pártolják, és a feljegyzés szerint Literátus Lukács, Thuri Szabó vagy Circator Lukács a harmadik pártfogolt, aki Mezőtúron lesz pap, ahol szintén voltak a Na- dányiaknak birtokaik.6 Mind Békés, mind Túr egy későbbi állomáshelye Szegedi Kis Istvánnak is. Később, Szikszai Fabricius Balázs 1576-ban elhangzott szavai szerint, a négy első magyar reformátor Ozorai Imre, Dévai Bíró Mátyás, Batizi András, Kopácsi István a Drágffyak uralma alatt kezdte el a reformáció hitelveit tanítani.7 Bőd Péter „a reformáció tanítóiból első rendbéliek közül valónak mondja a békési Nadányi és Massai famíliák segítségével Ozoray Imrét, aki Wittenbergben megfordult”.8 Debreceni Ember Pál is ugyanígy, hasonló névsorról nyilatkozik. A leírások valószínűsítik az 1530-as évekre a reformáció megjelenését, de valójában egyetlen hiteles adatunk nincs erről. Kosa László a gyulai reformációról írt könyvében átmeneti kornak minősíti ezt az időszakot.9 Szegedi az 1540-es évek közepén arra az állomáshelyre tért vissza, arra a területre, ahonnan származott és ahol már egyetemre járása előtt tanítóskodott. Ilyen hely volt Lippa és Gyula. Csanádon és Gyulán iskolai tanulmányait végezhette. A Gyula-Lippa környéki reformációt pártoló földesurak, a Massaiak, Jaksicsok, Drágffyak segítségével járhatott Wittenbergben. Régi iskolavárosába, Csanádra került először, mely püspökség központja volt, de katonai erődítmény is egyben. Majd ahogy életrajzírója, Skaricza Máté írja: „Gyulára hívták az 1545. év folyamán, ahol elfoglalván ezen igen nevezetes iskolának tanítói tisztét [...].” A gyulai uradalom és a Dél-Alföld korai reformációját már Karácsonyi János cáfolta, ennek ellenére szívós legendaként újra és újra felbukkant.10 Csepregi Zoltán cikke újra bizonyította, hogy nem volt Bran6 Esze, i. m 128-135.; Nadányi János: Florus Hungaricus. Amsterdam, 1663. 215-216. RMK III. 2192. 7 Szikszai Fabricius Balázs 1576-ban elhangzott verse szerint a négy első reformátor egyike Ozorai, aki Kopácsi István, Dévai Bíró Mátyás és Batizi András mellett az első magyar reformátor volt. (A vers Régi Magyar Könyvtár III. 658. Oratio funebris de vita et morte Joannis Viti Balsarati. Wittenberg, 1576.; Szikszai Fabricius Balázs: Halotti beszéd Balsa- ráti Vitus János életéről és haláláról, 1575. április. Ford. Ritoókné Szalay Ágnes. In: Janus Pannonius : Magyarországi humanisták. Kiad. Klaniczay Tibor. Bp., 1982. 942-974. (Magyar remekírók). 8 Esze, i. m. 130-134. 9 Kosa László: A gyulai református egyház története. Gyula, 1994. 19. 10 „A Magyarország történetében is oly roppant hatású vallásújítás Békésvármegyében 1541. után lép fel. Hirtelenében azt lehetett volna ugyan gondolni, hogy Brandenburgi György pártfogása mellett hamarabb kezd terjedni vármegyénkben a Protestantismus mint bárhol másutt a magyar alföldön. De a ki figyelmesen elolvasta vármegyénk általános ►
