Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Csepregi Zoltán: A gyulai uradalom egyházi viszonyai a brandenburgi korszakban (1510-1530)

I

CsEPREGi Zoltán J A gyulai uradalom egyházi viszonyai (1510-1530)

63

ő rendelkezett a templomok kegyúri jogaival, s a megyéspüspökök sem voltak olyan helyzetben, hogy döntéseibe beleszóljanak. Ilyen szándéknak azonban nyoma sincs, amit - mint említettem - talán az magyarázhat, hogy Brandenburgi György folyamatosan tárgyalásokat folytatott magyarországi birtokainak eladásáról, tehát nem volt érdekében változtatni az egyházi állapotokon. Patrónusi magatartása szemernyit sem különbözött más mágnásokétól, akik nem avatkoztak bele olyan viszonyokba, melyekhez nem fűződött közvetlen anyagi vagy hatalmi érdekük.50 Személyének azonban - mint a speyeri protestálónak, s az Ágostai Hitvallás aláírójának - minden egyháztörténész számára évszázadokon át varázsa volt, így sokáig nem akaródzott elfogadni, hogy nem az ő, hanem éppen az óhitű Cibak Imre és Szapolyai János birtoklása idején, 1530 után - elsősorban Ozorai Imre személyéhez köthetően51 - harapóztak el Gyula környékén a reformátori tanok.52

50 Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? Bp., 2004. (Európai iskola).

51 Csepregi, 2013. i. m. 260-262.; Hubert Gabriella, H.: Ozorai Imre és az első magyar nyelvű protestáns tanítás. In: Kollega Tarsoly István-Kovács Eleonóra (szerk.): A reformáció kincsei, I: A Magyarországi Evangélikus Egyház. Bp., 2015. 65.

52 [Cibak] Lutterianos valde redarguebat. Szerémi György: Magyarország romlásáról. Pest, 1857. 165. (L. fejezet) (Monumenta Hungáriáé Historica. Scriptores, 1.)