Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről

Dusnoki-Draskovich József f A gyulai vár 1566. évi török ostroma

89

Azt véljük járható útnak, ha az ostrom időrendjének tisztázásakor az egyidejű forrásokból (jelentések, levelek, újságok) indulunk ki, a később született krónikákat, emlékiratokat pedig óvatosabban kezeljük, mint Karácsonyi és Scherer. Az is kiderült, hogy a német röpiratok (újságlapok) az eddiginél jobban hasznosíthatók az időrend felvázolásához, mivel az általuk közölt események időpontja akkor is behatárolható, amikor az adott újságban közölt hír nincs dátumhoz kötve.* 33 Ugyanis megállapítható, hogy az ostromról szóló hírek Gyuláról általában négy-öt nap alatt jutottak el Schwendi Kassa melletti táborába, onnan szintén négy-öt nap alatt az Óvár, majd a Győr melletti királyi táborba, és további három-négy

3. KÉP

Leopold Franz

Rosenfeld:

Gyula

alaprajza,

1722 (részlet,

MNL BéML

Fotótár)

33 Összesen 16 gyulai vonatkozású német röpiratot találtam az OSZK-ban, amelyek között természetesen vannak átfedések. Ezekre a Hubay Ilona bibliográfiájában (Hubay Ilona /összeáll./: Magyar és magyar vonatkozású röplapok, újságlapok, röpiratok az Országos Széchényi Könyvtárban 1480-1718. Bp., 1948.) szereplő sorszámmal hivatkozom (amellyel kikérhetők a könyvtárban). Az első hivatkozásnál, ha lehet, megadom az Apponyi-gyűj- teményben (a továbbiakban: App.) szereplő sorszámot is. (Apponyi Sándor: Hungarica : Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok, I-IV. Bp.-München, 1900-1927.) Idézett korábbi tanulmányomban megtalálhatók a német bibliográfiai adatok is.