Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
79 DUSNOKI-DRASKOVICH JÓZSEF A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről z Alföld délkeleti részén fekvő Gyula város történetének legnevezetesebb eseménye bizonyára a vár 1566. évi ostroma volt.1 A vár 1552- től tartozott a királyi végvárak sorába. Temesvárt éppen abban az évben foglalta el Ahmed pasa serege, így ennek a végvárnak a szerepét Gyula vehette át. A 15. század első évtizedeiben épített gótikus téglavárat azonban komoly ostromnak is ellenállni képes erőddé kellett kiépíteni. Az 1550-es évek közepére az I. Ferdinánd király kezében lévő területeken, az Adriától Erdélyig, vagyis délkeleten egészen Gyuláig megkezdték az új védelmi rendszer kialakítását. A központi hadvezetés irányítása 1556 végétől az Udvari Haditanács kezébe került. Hat végvidéki főkapitányságot és négy, ezeket kiegészítő kerületi generalátust állítottak fel. Gyulához ezek közül a Kassa székhelyű felső-magyarországi végvidéki főkapitányság esett legközelebb, amelynek főkapitánya, Schwendi Lázár (Lazarus von Schwendi) egyben a felső-magyarországi kerületi főkapitányi tisztet is betöltötte Gyula ostromának idején.2 1 A 2016. május 27-én Gyulán megrendezett konferencia előadásai hamarabb megjelentek kötetben (Erdész Ádám /szerk./: „A kereszténység védőoszlopa’' - Gyula 1566-ban. Gyula, 2016. /a továbbiakban Erdész, 2016./), mint a korábban, 2014-ben tartott konferencia anyaga a jelen kötetben. Tanulmányom írásakor tehát nem támaszkodhattam az említett kötetre, amelyet 2017 áprilisában kaptam kézhez. (Csak Hóvári János és Németh Csaba tanulmányát közölte előbb a Bárka című folyóirat.) Mindenesetre igyekeztem legalább utalni az abban publikált tanulmányokra és néhány helyen kisebb kiegészítésekre volt módom. 2 Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). Történelmi Szemle, 1996. 2-3. sz. 163-219. (a továbbiakban Pálffy, 1996.); Uő: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp., 2010. 149-152. (História Könyvtár. Monográfiák, 27.) (a továbbiakban Pálffy, 2010.) és Uő: Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522-1583). In: Magyar László-Tilcsik György (szerk.): Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában : Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szombathely, 2003. 101-120. „Emlékezzünk az király végházárul, Körös mellett az Vég-Gyula várárul, Vég-Gyulában gyulai vitézekről.” (Cantio de militibus pulchra) I
