Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció

I

segítségére, annak utánpótlási bázisául szolgált. A folyamat lelki-ideológiai háttere a reformáció volt.

Nem sokkal történetünk után zajlott le a Karácsony György-féle felkelés. Az apokaliptikus szólamokkal szédítő „Fekete ember” a török végvár ellen vezényelte „üdvözölt” csapatát, és csak a véletlen mentette meg Eger seregét is, hogy ne vesszen el, és vele együtt ne kerüljön Felső-Ma- gyarország kapuja török kézbe. A kiszámíthatatlan kilengések mindkét szemben álló fél biztonságát veszélyeztették. A töröknek is érdeke volt, hogy ellenőrzött hitvallás alapján működő felekezetek jöjjenek létre. Számunkra tehát az látszik elfogadhatónak, hogy a reformáció elterjedése a magyar etnikumú területeken, így Gyulán is nem elsősorban a Horváth János35 által hangsúlyozott főúri udvar társadalmi súlyával vagy a Szakály Ferenc szerint ezzel szembeállított jellegzetes mezővárosi településszerkezet kereskedelmi funkciójával indokolható. Mi a folyamat központi szervezőerejének a törökhöz való viszonyt tartjuk, és a délvidéki reformációt is többek közt ennek függvényében, egy erre adott válaszként elemezhetjük. Ezt a folyamatot egészíti ki a földesúri hatalom és a paraszti-mezővárosi önkormányzatiság ellentétpárja, melyek szerepét nem egymással szembeállítva, hanem egymást feltételezve szeretnénk kezelni.

Őze Sándor f Szegedi Kis István és a gyulai reformáció 77

35 Horváth János: A reformáció jegyében : A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. 2. kiad. Bp., 1957.