Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Őze Sándor: Szegedi Kis István és a gyulai reformáció
65 ŐZE SÁNDOR Szegedi Kis István és a gyulai reformáció T öbb mint harminc éve foglalkoztat a reformáció elterjedésének története a dél-alföldi régióban. Akkoriban került a kezembe Esze Tamás Sztárai Gyulán című alapvető munkája, amely Sztárai Mihály és Szegedi Kis István párhuzamosan futó, majd egymást többször keresztező életpályáját követve próbálja a reformáció elterjedésének korai időszakát a török hódoltság határszakaszain feltérképezni. Esze cikke szerint a Békés megyei Gyula várának és uradalmának nagy szerepe volt ebben. A szak- irodalomra támaszkodva már Karácsonyi János Békés megye történetét feldolgozó monográfiája kijelöli ezt az utat.1 „Alig hogy Patóczy Miklós meghal, Gyuláról az egyik tanító Wittenbergbe indúl s két év múlva, mint az új vallás nyílt hirdetője, jelenik meg Gyulán. E férfiú volt Szegedi Kiss István. Ő, mint aféle vándorapostol, nem sokáig tartózkodott ugyan itt, de a gazdag gyulai polgárság közül az alatt is számos és buzgó követőre tett szert. Őt követték aztán más, szintoly fáradhatatlan és tevékeny hitszónokok. [...] Mindezek föllépését azonban nem szabad túlbecsülni. Nevezetesen nem szabad gondolni, mintha vármegyénk lakossága mintegy varázsütésre elhagyta volna a katholikus hitet, vagy éppen már 1550. körül az egész vármegye protestáns lett volna. Hisz’ még 1552-ben a békési főesperességben 12, a szeghalmiban 13 és a kölesériben 3 plébános megfizeti a trienti zsinatra küldendő követ útiköltségeit. A fizetés akkor sem volt kedvelt dolog, s ha megtették, csak azért cselekedték, mert a pápának és püspöknek felsőségét elismerték.”2 - írta több mint száz éve Karácsonyi János Gyula és környékének reformációja kapcsán. Mintegy évet tölthetett Gyulán Szegedi Kis István, nem valószínűsíthető, hogy ez az egy év volt, amely a város felekezetváltását elhozta volna. 1545 végén Ceglédre távozott, az iskola ezután is létezett, bár nemigen tudjuk, kik tanítottak benne. Esze Tamás már a reformátor ideérkezése előtt feltételez nyomokat a protestáns hitelvek terjedésére a vidéken. Miért éppen Szegedihez köti a katolikus Karácsonyi Gyula és Békés vármegye reformációját? Ennek két oka van. Karácsonyi, mint erős katolikus hitvédő minél későbbre szerette volna tolni az időpontot és minél kisebb 1 Esze Tamás: Sztárai Gyulán. Könyv és könyvtár, 1973. 9. sz. 89-194. 2 Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula, 1896. I. 187-189. (a továbbiakban Karácsonyi, 1896.)
