Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Csepregi Zoltán: A gyulai uradalom egyházi viszonyai a brandenburgi korszakban (1510-1530)

60 VÁROS, URADALOM, VÁR azonnali kifizetéséről. Ebbe az alkuba a papság nem ment bele, hanem egyházi átokkal fenyegetőzött. Az őrgróf a maga hercegségében az egyhá­zi élet pénzügyi alapjainak biztosítása érdekében az anyagilag ugyancsak érdekelt Thurzó Szaniszlót kérte fel közvetítőnek - sikerrel.33 A gyulai uradalomnak ezzel egyidejűleg hasonló ügyben az egri püs­pöktől jött exkommunikációval kellett szembesülnie. Az uradalmat, s magát Gyula városát is a Fehér-Körös által képezett közigazgatási határ vágta ketté, így északi része Békés megyébe, s a váradi egyházmegyébe esett, míg déli fele főleg Zaránd megyéhez, azaz az egri püspökhöz tar­tozott (kisebbrészt Csanád és Arad megyékhez is). Szapolyai János 1526- ban mindkét egyházmegyét párthíveinek juttatta, Váradot Cibak Imré­nek, Egert pedig Erdődi Simon (1489-1543) zágrábi püspöknek. Ferdi- nánd megválasztása után Brandenburgi György régi riválisa, Szapolyai ellen fordult, s a gyulai vár tisztjei 1527-ben a háború ürügyén lefoglalták a vár számára az uradalom Zaránd megyei részéről az egri püspöknek járó tizedeket. (Ugyanezzel a logikával Cibak Imrét is megrövidíthették volna, de részben tartottak tőle, részben tudták, hogy a váradi püspök, János király legjobb hadvezére éppen Ferdinánddal folytat tárgyalásokat átpártolásáról.34) Erdődi Simon tizedszedői 1528 elején egyházi tilalmat rendeltek el az érintett falvakban,35 ezzel az ottani templomokban meg­szűnt a nyilvános istentisztelet, valamint minden szentség és beszentelés kiszolgáltatása (így különösen fájdalmas módon az egyházi temetések is). János szinai veresége (március 8.) után a Ferdinánd által kinevezett egri püspök, Szalaházy Tamás (14539) 1528 márciusában magának követel­te az előző évi tizedet,36 és e mintegy 600 forintos számla37 rendezéséig 33 Brandenburgi György Thurzó Szaniszlónak (Jägerndorf, 1527. december 2.): BL 1131: 14v-15r, közli: Csepregi, 2013. i. m. 375-376. (Függelék nr. 9.) 34 BL 1226:26, regeszta: Veress, i. m. 113. 134. sz. dokumentum, ETE, I. 371. (nr. 378.); BL 1226:29, regeszta: Veress, i. m. 123. 140. sz. dokumentum. 35 „Item, decimatores pristini provisoris Agriensis, a quibus decimas in bonis Vrae G. oc­cupaveramus, cum litteris credentialibus eiusdem provisoris ad repetendum venerant, nos restituere noluimus, usque salvam informationem Vrae G., qui iam colonos et sub­ditos Vrae G. interdicto ecclesiastico molestant.” Ahorn János Brandenburgi Györgynek (Gyula, 1528. január 4.): BL 1226:20, közli: Veress, i. m. 107-108. 128. sz. dokumentum. Téves (Szalaházyra utaló) regeszta: ETE, I. 359. (nr. 366.). Sadobrics Péter Ferber Jánosnak (Gyula, 1528. január 7.): BL 1226:12, regeszták: Veress, i. m. 109. 129. sz. dokumentum; ETE, I. 359. (nr. 366.). Sadobrics Péter Brandenburgi Györgynek (Gyula, 1528. január 7.): BL 1226:17. 36 Szalaházy Tamás Brandenburgi Györgynek (Buda, 1528. március 21.): BL 1226:22. Sa­dobrics Péter Brandenburgi Györgynek (Buda, 1528. március 23.): BL 1226:26, regeszták: Veress, i. m. 113. 134. sz. dokumentum; ETE, I. 371. (nr. 378.); idézi: Pataki, i. m. 197-199. (nr. 63.) 37 Sadobrics adata alapján (Bécs, 1528. március 17. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Le­véltára, E 148. Neoregistrata Acta 1530:35) az őrgrófi biztosok utasítása 1000 forintra be­csüli: [Plassenburg, 1528.] BL 1065:7, közli: Veress, i. m. 110-113. 133. sz. dokumentum. Ahorn János számadáskönyve 575 forint 50 dénárként könyveli: BL 1056:24, közli Veress, ►

Next

/
Oldalképek
Tartalom