Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Kenyeres István: A gyulai uradalom a Brandenburgi-birtokok rendszerében

34

VÁROS, URADALOM, VÁR

1. ÁBRA A Brandenburgi-birtokok elhelyezkedése a Magyar Királyságban a 16. század első harmadában

Amennyiben térképre vetítjük az őrgróf birtokait, akkor látható, hogy két súlypontja volt ennek a rendszernek: a szlavóniai birtokok, illetve Kelet-Magyarországon Gyula és Vajdahunyad.

A Brandenburgi birtokok összterületét több mint 6000 km2-re tehetjük, a legnagyobb kiterjedésű uradalom ezen belül is Gyula volt a maga több mint 2200 km2-ével, utána jött Vajdahunyad 1600 km2-rel, ezeken kívül még a lugosi és a lippai uradalom volt jelentősebb kiterjedésű. A szlavóniai birtokok összesen tettek ki 1400 km2-t (23%).

1. DIAGRAM A Brandenburgi-birtokok területének megoszlása

Ratonok Solymos Krapina Verbovc

Gyula

36%