Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
Blazovich László f Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között tesen ezen egységgel nem foglalkozott, de Ladányi Erzsébet és Hermann Zsuzsanna kutatásai nyomán elfogadja e csoport különállását az egyéb, földesúri hatalom alatt állt települések, mezővárosok, falvak között, és úgy véli: a királyi és a földesúri városok között választóvonalat az jelent, hogy nem kapnak meghívást az országgyűlésekre.33 A földesúri városok elhatárolása nemcsak a királyi szabad városoktól nehéz, még több gondot jelent elválasztásuk a mezővárosoktól, ugyanis a földesúri városok, amelyek közé azon királyi városok is beletartoznak, amelyeknek a földesura a király, ilyen volt például Temesvár, a falvakból, illetőleg a mezővárosokból nőttek ki. Ladányi Erzsébet libera villa-nak vagy civitas-nak tartotta őket.34 Ladányi hatalmas anyagot görgetve a települések elnevezéseit vizsgálja. Annyi következtetés levonható fejtegetéseiből, hogy a libera villa-k és civitas-ok egy része valóban kiemelkedett a mezővárosok közül, mások nem. A településeiket kiváltsággal ellátó urak minden kísérlete tehát nem sikerült, a folyamat ugyanígy alakult egész Európában. Ismert lett később a libera oppidum középkori fogalma, amelynek Gyulát is nevezte ura, Corvin János az 1496-os kiváltságlevél szerint, amelynek elemzésére még visszatérünk. A libera oppidumot, a szabad mezővárost Kubinyi András a későbbi szabadalmas mezőváros ősének tartja. A libera oppidumokra, a szabad mezővárosokra nézve gyűjtött adatokat Bácskai Vera,35 azonban karakterüket nem határozta meg. Véleményünk szerint közöttük kereshetjük a szabad földesúri városokat. Kubinyi András utalt rá, hogy foglalkozni kíván e városcsoporttal fogalmi tisztázása miatt. Valóban, csak akkor tudjuk leírni a szabad földesúri város fogalmát, ha az egyes városok kiváltságait külön-külön elemezzük, és összeállítjuk ezután az ismertetőjegy összességet, amely rájuk vonatkozik. Nehezíti a helyzetet birtoklási helyzetük, ugyanis lakóik nem pusztán uruk személyi és dologi függésében éltek, hanem a közhatalmi funkciókat (igazgatási, bíráskodási feladatok, állami adók beszedése) gyakorolt felettük, amibe az állam törvényhozásával nem szólhatott bele. A középkorban hozott törvények egyébként a későbbiektől eltérően nem rendelkeztek kötelező erővel, csak mintegy ajánlási jelleggel bírtak, amit már Hermann Zsuzsanna hangsúlyozott.36 Ugyanis a falvakkal együtt a mezővárosokat, szabad földesúri városokat uraik magánbirtokaként tekintette a korabeli jogszemlélet. 33 Ladányi Erzsébet: Libera villa, civitas, oppidum : Terminológiai kérdések a magyar város- fejlődésben. Történelmi Szemle, 1980. 3. sz. 450-477., különösen 470.; Hermann Zsuzsanna: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig: Werbőczi és a parasztháború. Századok, 1981. 1. sz. 108-151., különösen 125.; Kubinyi, 2006. i. m. 52-53., 61. 34 Ladányi, i. m. 470. 35 Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Bp., 1965. 89., 95-101.; Kubinyi, 2000. i. m. 41. 36 Hermann, i. m. 126. 34. jegyz.
