Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)

Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében

I

között, valamint a rondellától nyugatra nyitott ásatási szelvényeket. Az északi bástyák feltételezett homlokvonalait a rájuk merőlegesen nyitott szelvényekkel sikerült megtalálni, bár a feltárt cölöphelyek struktúráinak összefüggéseit és helyzetét nem lehetett pontosan azonosítani. A rendelkezésre álló ásatási adatok és a finom szintvonalas felmérések alapján az ásatók megkísérelték kiszerkeszteni az egykori védőművek vonalát, ám az meglehetősen torznak tűnt, aminek egyik lehetséges magyarázata lehet, hogy az ún. olasz bástyás rendszer egy viszonylag korai hazai alkalmazásáról van szó. Sikerült megfigyelni a nyugati oldalon elhelyezkedő, hosszanti palánkfalhoz feltehetően utólag épült oldalsó védmű egy részletét is, ám az ásatás idején magasan álló talajvíz a további feltárást ezen a részen meghiúsította. A feltárás eredményeiről szóló összefoglaló egyik fontos megállapítása, hogy semmiképp sem a Paolo Mirandola-féle ábrázoláson tervként megjelenő szabályos olasz bástyákat találták meg, azokat feltehetőleg meg sem építették. Az ásatási beszámoló felhívja a figyelmet a palánkerődítések nagyobb felületen megvalósuló kutatásának a folytatására.41

A gyulai vár második műemléki rekonstrukcióját követően 2005-ben nyitotta meg újra a kapuit a nagyközönség előtt egy teljesen új kiállítással, amelyet Havassy Péter és Héjjas Pál, valamint Szekér György tervezett.42 Az egyre növekvő látogatószámú vár környezetében 2007-ig nem került sor újabb régészeti kutatásra. 2007-ben Feld István a külső vár délkeleti sarkán, a várfürdő bővítésével kapcsolatosan végzett egy kisebb feltárást, ahol a már korábban megfigyelt palánkfal egy további szakasza került elő

.43 A 2000-es évek elejére az Almásy-kastély épületéből elköltöztették a csecsemőotthont, ám még csaknem egy évtizedig üresen állt az épület, amelynek hasznosítására egészen 2012-ig nem sikerült jó megoldást találni. Akkor kezdődött meg az épület műemléki helyreállításának előkészítése, amelynek első fázisaként lehetőség nyílt a kastélyépület és környezete régészeti és műemléki kutatására. A Gere László nevéhez kötődő ásatás és falkutatás javarészt 2013-2014-ben zajlott, részben az időközben megindult rekonstrukciós munkálatokkal párhuzamosan. Gere László a kastélyépület építéstörténeti kérdéseinek tisztázásához ásatással kutatta az összes földszinti és pincehelyiség mellett az épület közvetlen környezetét is, több helyszínen feltárva az egykori külső vár palánkerődítései- nek cölöpsorait

.44 Az épületen belüli ásatások egyik érdekes eredménye volt az egyik pincehelyiségben feltárt három, koponya nélkül eltemetett

Liska András f A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében 185

41 Feld, 2005. i. m. 101.

42 Havassy, i. m. 187.

43 Feld István: Gyula, külső vár. In: Régészeti kutatások Magyarországon, 2007. Bp„ 2008. 222.

44 Gere László szíves szóbeli közlése.