Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Liska András: A gyulai vár története a régészeti ásatások tükrében
176 VÁROS, URADALOM, VÁR készült metszeten, amelyeket talán Antonius Hueber személyéhez köthetünk. A madárperspektívából készült ábrázolásokon a török időkben készült dzsámi és minaret épülete is azonosítható a gótikus várkastély és az újonnan épült kastélyépület tömbjei között. Az egykori várárok területét a 19. századi térképi adatok alapján csak 1812 után kezdték feltölteni9 (5. kép10). Az új kastély környezetében tájképi parkot alakítottak ki, amelybe kiválóan illeszkedett a korszakban oly divatos, a letűnt korok dicsőségét idéző, valódi romantikus várrom, maga a gótikus téglavár, amelynek falai között a 20. század elejére valójában csupán gabonaraktár és néhány szegényes cselédlakás volt már.11 A téglavár tulajdonképpen ennek a momentumnak köszönheti, hogy nem bontották le, és használták fel a tégláit a későbbi építkezésekhez. A vár közvetlen környezetét, a Fehér-Körös mellékága által körülölelt szigetet kizárólag az új kastély és a park foglalta el, megőrizve a korábbi évszázadokban kialakult beépítési struktúrát. A 18. század óta folyamatosan bővülő kastély és a parkjában lassan omladozó téglavár a 20. század közepén az Almásy család birtokában volt. A második világháború vége felé a kastélyépületet már nem lakták, a háborút követő zűrzavaros időszakban pedig a kastélypark a középkori várrommal együtt rohamosan romlásnak indult. Ennek az egyik legfőbb oka az volt, hogy a gazdátlanul maradt kastélyt és a teljes uradalmi központot sokan szabad prédának tekintették, és az évszázadok óta megőrzött épületeket elkezdték rongálni, szétbontani. A téglavár és az Almásy-kas- tély története ekkoriban, közvetlenül a második világháború befejezésének idején vált ketté. Az addig szerves egységként működő, korábban palánkfallal körülvett külső vár, majd a 18. századtól megépült kastély parkjaként még mindig egységes terület a kastély „funkcióváltása” miatt az 1950-es évek elejére elszakadt a vártól. A kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Ebben a folyamatban a gyulai várfürdő létrejöttének is szerepe volt. 1942-ben a kastélyt akkor birtokló Almásy család megalapította a Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, és még kölcsönt is folyósított a termálvíz-fúrások költségeire. A második világháború és annak történelmi következményei azonban elsodorták a nagyvonalú terveket, ám az államosítás időszakában, 1951-re mégis elkészült egy 33 méteres úszó- és műugró medence az Almásy-kastély kertjében. A kastély épületét ekkor már elszakították az egykori parkjától, ahol az 1960-as évek elején megindult a Várfürdő építése. Mindeközben az egykori kastélypark északi részén, a gótikus téglavár sorsa egészen más 9 Scherer, i. m. 300. 10 Erkel Ferenc Múzeum (a továbbiakban EFM) Történeti Dokumentációgyűjtemény (a továbbiakban Td.) 82.1.8. 11 Parádi Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Magyar Műemlékvédelem, 3. 1961-1962. (1966.) 162.
