Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
162 VÁROS, URADALOM, VÁR A nagy-nagy változások, környezetrendezések mind összefüggésben állhatták azzal, hogy kétszer is járt osztrák császár Gyulán. 1807. május 15-én I. Ferenc osztrák császár és magyar király és a felesége, Mária Lu- dovika látogatást tettek a kastélyban (akinek saját kezű leírását Gyuláról a mellékletben szó szerint idézem). Az 1857. május 25-26-án Gyulán járt uralkodó, I. Ferenc József éppen a Körös szabályozása miatt érkezett Békés megyébe (Szegedről utazott Nagyváradra). A vár, a város és a lakosság mindennapjai a 17-18. fordulóján következőkben a gyulai provizor és egyéb gyulai kamarai és katonai tisztviselők levelezéséből szemezgetve mutatom be Gyula visszafoglalás utáni mindennapjait. A több mint kétszáz levél tartalma nagyon szerteágazó, segítségükkel mégis jobban megérthetővé és színesebbé válik egy letűnt időszak mindennapi élete és azok a gondok, amikkel az emberek találkoztak. Nem véletlen, hogy a kamarai iratokban elsősorban a környéken élő kevés lakosság adóztatásáról, illetve a helyőrség élelemmel történő ellátásáról olvashatunk a legtöbbet. Csak néhány „mindennapi” adalék ebben a kérdésben: élelmiszert vagy sikerült helyben biztosítani, vagy távolabbi településekről kellett beszerezni. Gyula esetében az 1690-es évek második felében csekély mennyiségű lakossággal számolhatunk, akiknek egy része az itt szolgáló rác és magyar katonaság családjához tartozott. Adózási képességük és készségük komoly kívánnivalót hagyott maga után, amely az iratokban többször is kifejezésre jutott. Maradt tehát az élelmiszer szállítása. Az élelmiszer-utánpótlás elsősorban az időjáráson és a rendelkezésre álló szállítóeszközök állapotán múlt. A gabonát szekerekkel kellett Gyulára szállítani, a kamarai tiszttartó levelei szerint általában Vásárhelyről hozták át.* 48 Sok esetben azonban nem állt rendelkezésre elegendő szállítóeszköz, ezért a katonaság élelemellátása kárt szenvedett. A kenyérsütéshez, főzéshez és tartósításhoz elengedhetetlen só általában tutajokon érkezett Szeged felől, ahol az erdélyi só egyik átrakodó állomása volt. A sókereskedés üzlete minden tőkeerős vállalkozó számára komoly haszonnal kecsegtetett, nem véletlen, hogy még a Magyar Király48 Pl. MNL OL E 281. 1700. ápr. Nro. 30. Lindner, Gyula, 1700. ápr. 21. A vásárhelyi szállításért fuvaronként két forintért szerződtetett fuvarosokat, kéri a költségek átutalását. Megvásárolhatja-e az itteni rác püspök által eladni kívánt kétszáz mérő gabonát, így spórolhat a szállításon is? Mivel vége az adómentes éveknek, a lakosok mind át akarnak menni a Maroson, engedje őket vagy ne? Vagy MNL OL E 281.1700. aug. Nro 8. Lindner, 1700. aug. 1. El kellene engedni a kilenced és a tized fizetését a lakosságnak, mert ha nem, akkor sem a megye, sem a körzet nem fog benépesedni. Jelenleg „neun Leuthen welche allererst sich niedergelassen und noch nichts, als Hirschbrein [köles - О. A.] angebaut”. Vásárhelyről megérkezett az élelmiszerszállítmány utolsó része, összesen öt szekér.
