Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
16 VÁROS, URADALOM, VÁR tömegekre hatottak. Tehát a békemozgalmak és a városokon belüli béke megteremtését kitűző esküszövetségek (Eidgenossenschaft) létrejöttének céljai egybeestek. Hogy miként virágzott ki az észak-francia és flandriai területen a polgárság esküszövetsége és a városi község, kommuna kialakulása, azt trieri, kölni és freiburgi források alapján tanulmányozhatjuk. Flandriában a sikert, az autonómia megszerzését a gilde-tagok vezetésével érte el a polgárság.22 A középkori város jog- és társadalomtörténeti elemzését négy sarokpillér: a városi béke, a városi szabadság, a városjog, és a városi alkotmány fogalmának tisztázása könnyíti meg. Az említett jogintézmények segítséget nyújtanak a középkori itáliai és német városok polgárságának, társadalmi viszonyainak, valamint létformájának elemzésekor. Egyúttal segítségül szolgálnak arra, hogy a városokban meglévő jogszokások és hatályos jogszabályok, valamint azok összefüggéseinek tanulmányozása alapján különbséget tudjunk tenni a középkori városok és az őket körülvevő vidék társadalmi, gazdasági és kulturális helyzete, továbbá az ott érvényesülő tulajdon-, család- és öröklési jog viszonyai között. A városi béke A középkori város - mint említettük - az első és egyetlen olyan, fallal vagy más módon övezett területe a középkori társadalomnak, ahol a magánharc formáit kizárták, és ezzel a béke sajátos szigete jött létre. A zártkörűség azt jelentette, hogy a békét a város területén minden időben a társadalom minden csoportja kötelezően megtartotta. A városi béke fogalmát számos 12. századi városi oklevélben megtaláljuk. A hely békéjét kezdetben a város ura biztosította a lakosság számára, azonban ettől eltérő sajátos karaktert jelentett az, amikor egy-egy város alapításakor a polgárok személyesen esküvel fogadták meg egymás számára a béke fenntartását, és ezzel esküvel kötött szövetséget alkottak, amellyel mintegy az eskütársak testvéri egyesülete született meg. A városi béke fenntartása számos jogintézmény létrehozását kívánta meg. Egy közösség, amely a benne felmerülő konfliktusok erőszakos elrendezését megtiltja, kénytelen szabályokat hozni azok elkövetőinek megbüntetésére, amely maga után vonja egy olyan bíróság létrehozását, amely hivatalból jár el a vétkesekkel szemben. Ugyancsak megköveteli a városi büntetőjog megalkotását, amely világos, jól érthető szabályokat tartalmaz az egyes bűncselekmények megtorlására. Amíg a tartományi békét a kor embere a király, a fejedelmek és a nemesség alávetettjeként élte meg, addig a városi békében az arra tett eskü következtében maga is felelt annak megtartásáért és hosszan tartó intézményes megvalósulásáért. 22 Ennen, i. m. 111-119.
