Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Oross András: A gyulai vár és környezete a 17-18. században
1 OROSS ANDRÁS A gyulai vár és környezete a 17-18. században 147 Gyula helyzete a 17-18. század fordulóján kamarai és katonai téren G yula a törökök 1695. januári kivonulását követően azonnal a Budai Kamarai Adminisztráció* 1 irányítása alá került, ahová egy birtokigazgatót (provizort) és egy harmincadost (a vámszedésért felelős tisztviselőt) neveztek ki.2 A gyulai tisztségeket egy személy, Ferdinand Christian Lindner töltötte be. Gyula és környéke (pontosabban még Jenő, illetve Halmágy és Deszna környéke) azonban nem sokáig függött a budai központtól. A halmágyi körzetet 1698 augusztusában rendeletileg átcsatolták a kassai székhelyű Szepesi Kamarához, majd a halmágyi, gyulai 1 1686-ban Buda töröktől való visszafoglalása után alapították meg ezt a pénzügyigazgatási hivatalt, amelynek feladata volt az összes töröktől visszaszerzett terület igazgatása. Nemcsak kamarai, de közigazgatási funkciót is betöltött egészen 1709. évi megszüntetéséig. Fennmaradt iratanyagát a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találjuk, a kutatók és érdeklődők mindeddig igen kevés figyelemre méltatták a Budai Kamarai Adminisztráció levéltári iratait, pedig példátlan a gazdagsága a visszafoglalt területek igazgatására. 1 A Gyula városára vonatkozó történeti szakirodalom - sok magyarországi várossal ellentétben - meglehetősen informatívnak mondható. A vár és a város történetének ismertetése mellett komoly eredmények születtek a régészet, az épített környezet, de még a hadtörténet terén is. Ennek ellenére látható, hogy Veress Endre hatalmas gyűjtése, vagy éppen Scherer Ferenc nagy forrásbázison alapuló várostörténete mellett érdemes a korábbi eredményeket összefoglalni és új, korábban kevésbé használt levéltári anyagokat bevonni a kutatás látóterébe. A Budai Kamarai Adminisztráció levéltárában 1695-1701 között több mint 210 bejegyzés maradt fenn, amely gyulai vonatkozást tartalmaz. Az iratok tekintélyes része, mintegy nyolcvan százaléka fennmaradt, a többi tartalmáról csak a lajstromkönyvekből értesülünk. 1701-1720 között a gyulai kamarai birtokigazgató és harmincados az aradi kamarai inspektor, illetve a szegedi kamarai prefektus felügyelete alatt volt, de ezeknek a hivataloknak az iratanyaga nem maradt fenn! Az Udvari Kamara (Hofkammer) 1695-1722 közötti lajstrom könyveiben mintegy kilencven gyulai vonatkozású bejegyzés található, de az iratoknak csak kb. húsz százaléka maradt fenn. Itt leginkább pénzügyi, élelmezési és birtokigazgatási adatok találhatók, építéstörténeti vonatkozás kevés. Az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) iratanyaga tekinthető a gyulai vár története szempontjából a legrelevánsabbnak. 1695-1721 között több mint kétszáz gyulai vonatkozású bejegyzést találtam a lajstromkönyvekben, de mindösszesen csak pár darab irat maradt fenn, amelyeket Veress Endre és nyomdokain a szakirodalom már felhasznált (pl. Philipp Jakob von der Porten jelentése). A vár és környezetére vonatkozó összes építési adatot jelen összefoglalás keretében feltüntettem. (Az Udvari Haditanács iratanyagát a 19. század elején nagyon komolyan megselejtezték és ezért az 1740-es évek előtti időszakból csak csekély mennyiségű iratanyag maradt fenn.)
