Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
144 VÁROS, URADALOM, VÁR Gyulára. A Tisza menti városból február 4-én az Udvari Haditanácshoz egy Knopf nevű intézővel elküldött jelentése mellékleteként Bécsbe juttatta az erősség alap- és metszeti rajzát is.59 Mellékelte továbbá elképzeléseit Gyula átépítésével kapcsolatosan. A vallon hadmérnök ugyanis összeállított a Temesvár-Zenta-Szeged-Csongrád-Lippa-Gyula által határolt vidékről egy kis térképet, hozzá leírásokkal. Eszerint Lambion a várat és a várost nem találta különösebben jónak, mert a fal mind kívül, mind belül igen rossz minőségű fával volt megerősítve. Alacsony vízállásnál ráadásul az ezeket körülvevő árok teljesen kiszáradt, míg kiadós eső után egyszerűen kiárad a víz és elönti a környező földeket. A hadmérnök úgy vélte, hogy nyolcezer forint elegendő lenne a védművek kijavításához és felújításához. Elképzelése szerint mindenekelőtt a várost le kellett volna rombolni, és csak a megmaradt várban kellett volna őrséget hagyni. Azzal érvelt, hogy amennyiben előbbit nem teszik a földdel egyenlővé, úgy legalább négyszáz vagy ötszáz katona kell a védelméhez, amely nem is elégséges a kiterjedt erősség összes védműveinek a hatékony védelméhez. Ezzel szemben, ha csak a vár maradna meg, ott elégséges volna csak kétszáz főt ál- lomásoztatni, így a háromszáz gyalogos zsoldján két év alatt meg lehetne spórolni a szükséges összeget, azaz a nyolcezer forintot. Ráadásul az ebből a pénzből kijavított és felújított vár a siker reményében szállhatna szembe a támadásokkal még ilyen kis létszámú őrség esetén is.60 Az Udvari Haditanácsnak azonban más tervei voltak Gyulával, ugyanis leginkább egy Temesvár elleni ostrom kiindulópontjaként tekintettek a várra a haditanácsosok. A bécsi bajor követ 1695. február 16-i jelentésében beszámolt arról, hogy Eger és Gyula megerősítését szorgalmazzák. „Gyula különösen fontosnak tűnik a következő esztendő hadjárata idején, mert Temesvár ostroma mindenképpen várható és szükséges, így a palánkvár, amely nagy számú csapatokat bír elkvártélyozni, fontos pontként kerül előtérbe”- fogalmazott Mörmann. Majd azzal folytatta, hogy a palánk megerősítéséhez már 1600 darab cölöpsorhoz való fa leszállítását elrendelték, valamint intézkedések történtek a külvárosban leégett élelemraktárak újrafelállítására is. Innen ugyanis a Duna és Tisza térségébe vonuló hadseregeket táplálni lehetne. A bajor követ még azt is tudni vélte, hogy Gyulához három kisebb hidat is elvontatnak, hogy a Körösön a gyors és biztonságos átkelést biztosítsák.61 Egy 1695. február 23-i bécsi haditudósítás pedig arról számolt be, hogy az Erdélybe visszatérő Veterani Gyula megerősítését is megszemléli.62 59 ÖStA KA Kartensammlung G Ih 233-30.; ÖStA KA Kartensammlung G Ih 233-31. 60 ÖStA KA Kartensammlung В IXb 231-900. 61 Szita, 1995. i. m. 226. 62 Szita, 1995. i. m. 228.
