Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Bagi Zoltán Péter: Gyula visszafoglalása, 1694-1695
136 VÁROS, URADALOM, VÁR Két nap pihenőt követően, január 15-én hajnali háromkor a kijelölt csapatok megindultak Gyula felé, és napfelkelte körül megindították rohamukat. Támadásuk fél óra leforgása alatt eredménnyel járt, mivel a kaput csak kevés katonával őrizték és azok is mélyen aludtak. A benyomuló katonák az utcákra futókat és a házakba maradottakat is levágták. Gyula megtámadására azonban a kezdeti sikerek után sem nyílt lehetőség, mivel a magyar és a rác katonaság hozzálátott a zsákmányoláshoz, így időt adtak arra, hogy az őrség összeszedje magát. A palánkban életben maradt fegyverforgatók a vár kapuja előtt szekerekből egy sáncot rögtönöztek, amelyet nagy elszántsággal védelmeztek. A vezérőrnagynak nem volt lehetősége a zsákmánnyal megpakolt magyar és rác gyalogjait újra rohamra vezényelni, ezért úgy határozott, hogy lovasai egy részét (a Truch- seb-vérteseket) küldi be a palánkokba, hogy a már fellobbant tüzet tovább szítsák, így elhamvasztva a védműveket. A lángok állítólag olyan magasra csaptak, hogy Váradról és Debrecenből is látni lehetett azokat. A támadók összesen közel ötven halottat és sebesültet veszítettek. Ezzel szemben az őrség elveszítette háromszáz katonáját, valamint mintegy kétszáz nő és gyerek halt meg vagy esett fogságba. Közöttük volt a pasa felesége, fia és menye is. Vallomásukból kiderült, hogy a támadásról semmilyen információ nem jutott el hozzájuk. Auersperg a történtek után könnyűlovasait a környék feldúlására küldte (egy falut fel is égettek, lakóit pedig áttelepítették Debrecen környékére), majd Dobozon és Szalontán át visszatért Várad alá.25 Gyula ellen ez volt az egyetlen végrehajtott támadás vagy ostromkísérlet, ám ez nem azt jelenti, hogy az Udvari Haditanács ne tervezte volna többször is a stratégiai jelentőségű erősség megostromlását. A helyzet ugyanis ezzel a félsikerrel nem oldódott meg az Udvari Haditanács számára. Várad elfoglalását megelőzően, már 1692 februárjában olyan hír érkezett Bécsbe, amely szerint a Porta Thökölyt bízta meg a Sebes-Körös menti erőd felmentésével. A török-tatár-kuruc sereg mozgásáról azonban még nem álltak rendelkezésre ekkor pontos információk, azt azonban tudták, hogy Gyulára, mint a felmentési kísérlet legfőbb támaszpontjára, jelentős mennyiségű kölest és egyéb élelmet fognak szállítani.26 Egy hónappal később pedig már az a hír járta, hogy Jenő térségében nagy csapatösszevonások történnek, és Gyula vidékén is megnövekedett a portyák és 25 Mercurii Relation, 1692. Num. 5.2. Februar; Mercuriii Relation, 1692. Num. 6.9. Februar; Theatrum Europaeum, oder außführliche und warhafftige Beschreibung aller und jeder denckwürdiger Geschichten, so sich hin und wieder in der Welt,fürnemblich aber in Europa und Teutschlanden, sowol im Religion- als Prophan-Wesen, vom Jahr Christi 1691 biß auff das Jahr 1695 exclus. [...] sich zugetragen, vierzehender Theil. Frankfurt am Main, 1702. 233-234.; Mogyoróssy, i. m. 83-84.; Scherer, i. m. 253-254.; Szita, 1995. i. m. 120-124. 26 Szita, 1995. i. m. 125.
