Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Blazovich László: Gyula helyzete a középkori európai és magyar városok között
12 VÁROS, URADALOM, VÁR Bár az említett kereskedelmi központok nem mondhatnak magukénak egy-két évszázadnál hosszabb történetet, mégis a nyugati város korai formáinak és előképeinek tekinthetjük őket. Nem rendelkeztek azonban azzal az erővel, helyi energiával, amely fenntartotta volna őket a válságos időszakokban. Nem épültek fel jelentős közösségi épületek, és nem nyújtottak kellő védelmet veszély esetén a lakosaiknak, továbbá az állandóan úton járó kereskedők nem kötődtek annyira lakóhelyükhöz, mint a későbbi városlakók, illetőleg a sok rom között élő egykori római városok maradék lakossága. Hiányzott a tradíció és a várost körülvevő vidékhez kötődés. A kereskedelmi utak megváltozása együtt járt hanyatlásukkal, mint ez például bekövetkezett Quentowik esetében a régi, Bizánc és a Keleti-tenger közötti kereskedelmi út újraéledésével. Ezen egy célból épült települések sorsa hasonló a bányavárosokéhoz, amelyek elnéptelenednek, ha a mellettük lévő bánya kincse elfogy. Mindezek után jobban érthető az egykori római városok topográfiai folyamatossága. Jobb forgalmi beágyazottságuk miatt inkább megmaradtak azok a kereskedelmi központok, amelyek egykori római városok - Namur, Huy, Mastricht, Köln, Mainz stb. - mellett keletkeztek. A csak helyi piacot bonyolító központok ugyanarra a sorsra jutottak, mint a nagy emporiumok.13 Németország területén a középkori városok különböző előzményeit fedezte fel a kutatás. Ilyen volt többek között a vár vagy megerősített katonai tábor és a mellette kialakult város (suburbium), amely ezáltal kettős központú települést jelentett. Az utóbbiban laktak a kereskedők és iparosok, talán a piac is itt helyezkedett el.14 Egy másik forma a frank curt-okból (közepes méretű megerősített helyek) alakult ki, amelyek főképp Hessenben és Westfaliában terjedtek el. A kapcsolat a vár és a kereskedőtelep között sok helyütt kimutatható: Würzburg, Erfurt, Magdeburg stb.15 Ehhez a formához illeszkedik a Földközi-tengeri kultúrából érkező változat, a püspöki székhelyhez vagy kolostorhoz kapcsolódó kereskedőtelep, amelynek példája Hamburg. Ezt a vikingek előbb elpusztítottak, ám újra virágzóvá tették.16 75. 1978. 121-157.; Planitz, Hans: Handelsverkehr und Kaufmannsrecht im fränkischen Reich. In: Festschrift Ernst Heymann zum 70. Geburstag, I. Weimar, 1940. 187-192.; UŐ: Kaufmannsgilde und städtische Eidgenossenschaft in niederfränkischen Städten im 11. und 12. Jahrhundert. Zeitschrift der Savingny-Stiftungfür Rechtsgeschichte : Germ. Abt., 60. 1940. 17-42.; Schwineköper, Berent (Hrsg.): Gilden und Zünfte : Kaufmännische und gewerbliche Genossenschaften im frühen und hohen Mittelalter. Sigmaringen, 1985. 13 Ennen, i. m. 56-59. 14 Jankuhn, Herbert (Hrsg.): Vor- und Frühformen der europäischen Stadt im Mittelalter, I. Göttingen, 1973. 61-76. 15 Stengel, Edmund E.: Die fränkische Wurzel der mittelalterlichen Stadt in hessischer Sicht. In: Ш: Hassiaca. Gesammelte Aufsätze. Zeitschrift des Vereins für hessische Geschichte und Landeskunde, 70.1959. 68-104. 16 Reinhard Schindler: Hamburgs Frühzeit im Lichte der Ausgrabungen. Zeitschrift des Vereins für Hamburgische Geschiche, 63. 1956. 49-72.
