Héjja Julianna Erika: Város, uradalom, vár. Tanulmányok Gyula 15-18. századi történetéből (Gyula, 2017)
Dusnoki-Draskovich József: A gyulai vár 1566. évi török ostroma és a főbb elbeszélő források az ostromról, valamint Kerecsényi László személyéről
DuSNOKI-DrASKOVICH IÓZSEF 5 A GYULAI VÁR 1566. ÉVI TÖRÖK OSTROMA 107 a gyalogok vezetője és mások sejtették meg a csalást, és megerősítették a többieket is szilárd bátorságukban. Kerecsényi nagyravágyása és gyulai várkapitánysága, amelyet annyi ajándék és pénz segítségével a nyereség nagysága miatt kívánt és tartott meg birtokában, kezdett gyanússá válni. Kiváltképpen azért, mert Báthory Kristóf sógorsága és az erdélyi fejedelem révén megóvhatta magát, hiszen köztudomású volt, Báthory befolyással bír János Zsigmondra, ő pedig Szulejmánra, így tekintélyük és kapcsolatuk segítségével távol tarthatja magától a romlást, vagy az ellenséghez csatlakozva megvédelmezheti magát. Gyula el volt látva tapasztalt és igen erős lovas és gyalogos őrséggel. A katonáknak nem volt semmi félnivalója, mégis rávették őket, hogy a téglavárba meneküljenek, pedig a belső vár még ép volt és kívülről néhány hely kivételével nem volt hozzáférhető. Ez a dolog is megerősítette az éles eszűek gyanúját, nemkülönben a titkos kapcsolatfelvétel az ellenséggel. Kerecsényi azzal mentegetőzött, hogy a török táborban egy Nososky (?) nevű biztos kémje van, akitől a szükséges dolgokra nézve jelentést kap.96 A derekabbak tiltakoztak a fegyverszünet és a megadás ellen, bár néhány német is be volt avatva a tervbe, amint beszélik. A megegyezés Báthory közvetítésével jött létre. Zsámboky szerint Kerecsényi testvére, Mátyás is a magyar túszok egyike volt. A kivonulásnál igen kevesen menekültek meg, közöttük említi a bátorságáról ismert Ghiczyt és Földváry Istvánt. Öt napra rá bekövetkezett Szigetvár elvesztése és a rendkívül bátor Zrínyi Miklós halhatatlan emlékezetre méltó halála. Hősi példáját az állhatatosságban bárcsak a jó Kerecsényi szeme előtt tartotta volna, és korábbi erényeire emlékezve az övéi ékességeként remélhetett volna jutalmat! Szigetvár és Gyula elestét Zsámboky az 1566. év hadi eseményei közé illesztve mutatja be, hogy így a kudarc mellett részletezhesse a császári sereg erőfeszítéseit is, amely hatvanezer fővel készült Szigetvár megsegítésére, azonban elkésett.97 Gyula elvesztését viszont pusztán Kerecsényi bűne, árulása okozta, nem a felmentő sereg hiánya, vagyis Miksát és seregét vagy Schwendit nem érheti vád. Meg kell jegyeznünk, hogy a távoli és elszigetelt Gyula érdekében valóban nem volt lehetőség komoly katonai akcióra. Forgách Ferenc (1535-1577) váradi püspök, diplomata szintén a kor neves humanista történetírói közé tartozott. 1566-ban ott volt a császári táborban, és Esztergom megtámadását javasolta Szigetvár és Gyula érdekében. Miksa politikájával és saját helyzetével, karrierjével egyre elége96 Az ostrom előtti év kémkedési adatairól érdekes forrásközlés: Bessenyei József: A gyulai vár számadása a kémkedésre fordított összegekről, 1565. Hadtörténelmi Közlemények, 1993. 3. sz. 96-103. Vö. még: Bagi Zoltán Péter: A 16-17. századi határvidéki és diplomáciai kémkedés magyar nyelvű irodalmának áttekintése. Aetas, 2012. 4. sz. 176-187. 97 Waczulik Margit: Szigetvár 1566. évi ostroma az egykorú történetírásban. In: Rúzsás, 1966. i. m. 293.
