Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Források, kútfők, töredékek - Tilcsik György: Egy ismeretlen leírás a Mezőhegyesi Cs. kir. Ménesről az 1820-as évek elejéről
azokat megvásárolni kívánó majdani megrendelőknek az előzetes befizetés helyett az egyes kötetek árát csak akkor kell lefizetniük, ha azokat valóban kézbe vették. Sajnos, Kunits Mihály e szándékai és elképzelései nem valósultak meg, ugyanis sem a Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen tervezett második kötete, sem pedig az első kötet új, második kiadása soha nem jelent meg. Ezeknek okai nem ismeretesek, de minden valószínűség szerint financiális gondok és nehézségek állhatták a háttérben. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy műve így, torzóként is számottevő forrásértéket képvisel. Ha tartalmilag vizsgáljuk Kunits munkáját, már a tartalomjegyzék átolvasása vagy a könyv futó, felületes áttekintése nyomán is nem kis meglepetés vagy éppen csalódás éri az olvasót, mégpedig azért, mert a Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Provinzen műfaját tekintve nem az, aminek a címe alapján tűnik. Ugyanis e kötet valójában nem Magyarország, továbbá a hozzákapcsolt tartományok topográfiai leírását, hanem 43, sajnos, nem tudni milyen alapon és megfontolásból kiválasztott uradalom vagy földbirtok, gyár, város, mezőváros, falu, iparos és/vagy kereskedő, művész stb. működésének vagy tevékenységének tényszerű ismertetését tartalmazza. Az említettek közül a legtöbb, szám szerint 16 leírás uradalmakról, valamint földbirtokokról készült, a sorban nyolccal az ipari üzemek, öttel a kereskedők, néggyel a művészek, hárommal az iparűzők, kettővel-kettővel a mezővárosok és a falvak következnek, ezek mellett egy-egy berendezés, épület, illetőleg egy ipart is űző kereskedő leírása is helyet kapott a kötetben. Kunits néhány kivételtől eltekintve valamennyi tudósítása elején vagy végén feltüntette azok elkészítésének időpontját. A szerző datált leírásainak döntő többségét 1820 és 1822 között, illetőleg 1824 januárja és nyara között tett utazásai során rögzítette. A legkorábbi, dátummal ellátott beszámoló 1819 nyarán a Zemplén vármegyében lévő Szinna (ma: Snina, Szlovákia) ipari létesítményeiről, cserépgyáráról, de kiváltképpen vashámorairól, vasöntő és vasmegmunkáló üzeméről,7 a legkésőbbiek pedig az 1824 nyarán, illetőleg 1824 júniusában több, Pesten élő iparűzőről, kereskedőről és művészről, két Budán, illetőleg egy, a Sáros vármegyei Fintán (ma: Fintice, Szlovákia) működő bőrgyárról készültek, és Kunits ugyancsak Pesten ekkor illesztett egy kiegészítést a körmendi uradalomról már négy évvel korábban véglegesített tudósításához.8 Fontos és kiemelendő, hogy a szerző állítása szerint csak olyan adatok, tények, információk és megállapítások szerepelnek a kötetben, amelyeket személyesen látott és megtapasztalt, vagy amelyeket megtárgyalt hozzáértő, azaz megfelelő hely- és/vagy szakismerettel rendelkező személyekkel.9 Az egyes objektumokról, településekről, személyekről stb. papírra vetett szövegrészek hossza és ennélfogva részletessége is erősen eltérő. Megjegyzendő, hogy a legrészletesebb beszámolók az uradalmakról, illetőleg a földbirtokokról készültek, és miután Kunits értett is a mezei gazdálkodáshoz, a kiválasztott uradalmak és birtokok - közöttük a mezőhegyesi méntelep - életéről általában alapos tudósításokat állított össze. 7 Kunits, 1824.233-239. p. g Kunits, 1824.126-133., 136-155., 178-188., 265-273. p. Itt is felhívjuk a figyelmet, hogy hibás olvasat, illetőleg a Lipót-nap téves azonosítása miatt Kunits művéről eddig megjelent két közleményünkben is helytelenül állítottuk, hogy a Topographische Beschreibungen a címlapján szereplő időponthoz képest csak közel egyéves késéssel, 1825-ben jelent meg. Lásd: Tilcsik, 2011. 16. p.; Til- csik, 2015.32., 36. p. 9 Kunits, 1824.148. p. 16
