Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Körben - család, közösség, társadalom - Kujbusné Mecsei Éva: "Ünnapnapra virradtunk"
Ezután a dalegylet énekelt, majd - mint akkortájt a városi rendezvényeken általában - dr. Vi- etórisz József tanár elszavalta saját költeményét (Kossuth szava). Ezután Mikecz alispán átadta a szobrot Májerszky Béla polgármesternek, aki lelkes beszéddel köszönte meg. Ezután Papp Zoltán országgyűlési képviselő olvasta fel az ez alkalomra írt ódáját. Kossuth Ferenc is szólt a jelenlévőkhöz, majd rövid beszéd kíséretében elhelyezték a koszorúkat. A képviselőházét az alispán, a főrendiházét a polgármester helyezte el a talapzaton. Szabolcs megye és Nyíregyháza után a vendég törvényhatóságok és városok (Zemplén megye, Sátoraljaújhely, Ung megye, Debrecen, Miskolc, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás) koszorúzott. Ezután kaptak lehetőséget a megyebeli és városi hivatalok, szervezetek, egyesületek, pártok, egyletek, iskolák. Külön koszorút helyeztek el a 48-as honvédek. Az egyórás koszorúzást követően az ünnepséget a dalárda éneke zárta. A 160 fős, pohárköszöntőkkel indult díszebéd a Korona szállóban volt. „A bankettel gyönyörű szépen sikerült ünnepélyünk véget ért” - tudósított a Nyírvidék. A leleplezési ünnepély fényét szerette volna emelni az Apolló mozgófilmszínház azzal, hogy filmújdonságokat vetített, valamint bemutatta a Kossuth-szobor összes pályamunkáit és mozgófilmfelvételt kívánt készíttetni a francia Gaumont céggel és a következő héten bemutatni a leleplezési ünnepségről szóló híradót. „Rajta lesz az egész résztvevő közönség, a notabilitások, küldöttségek és az ünnepély minden érdekes mozzanata.”42 Centenáriumi ünnepségek, 1924 Amilyen rendhagyó és különleges volt 1837-ben a privilégium ünneplése, olyan rendkívülinek, sőt országos hírűnek szerették volna szervezni az 1824-es megváltakozás centenáriumát is a város vezetői. Már 1923-ban elhatározták, hogy az örökváltság-szerződés aláírásának emlékére a szeptember 13-tól egy héten át tartó ünnepségsorozattal az ország figyelmét Nyíregyházára irányítják. A történelmi esemény méltatása mellett nem a múltba révedés volt a fő cél, hanem a reményteljes jövőt magába rejtő város gazdasági és kulturális potenciáljának megmutatása. Ennek érdekében nem szokásos, helyi kulturális műsort szerveztek, hanem olyan programsort, amelyben a városi társadalom minden rétege, sőt a környék vállalkozásai is bemutatkozási lehetőséget kaptak. Nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy kihasználják a modern kommunikációs lehetőségeket, így a várostörténeti könyv kiadása mellett meghívták az országos és helyi sajtó munkatársait, és az eseményről filmfelvételt is készíttettek. Mindenekelőtt nagy létszámú szervezőbizottságot hoztak létre és az alábbi impozáns programsort állították össze. Ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak: Szohor Pált, a város főjegyzőjét megbízták egy jubileumi emlékkötet szerkesztésével,43 és tablót készíttettek a tisztviselőkről. Szeptember 13-án a város képviselő-testületének díszközgyűlését tartották az evangélikus templomban, itt előbb megemlékeztek arról, hogy a város 1824-ben megváltakozott a földesúri kötelezettségek alól, majd délután kiállítást nyitottak. Este hangverseny zárta a nyitónapot. Az evangélikus iskolában és a gimnáziumban a Faluszövetséggel közösen rendezett kiállításon a 42 Nyírvidék, 33. (1912. szept. 29.) 39. sz. 6-7. p. Sajnos a film elkészültéről és vetítéséről a további híradások nem szólnak. 43 Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Szerk.: Szohor Pál. Nyíregyháza, 1924. (a továbbiakban Szohor, 1924.) A könyv vásárlói mellékletként megkapták a városról készített többszínű, jól tájékoztató térképet. 162
