Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Arcvonások, portrék, karakterek - Katona Csaba: Az országgyűlési követ, a szélhámos és a díszpolgár
egyszerűen egy jég hátán is megélő gátlástalan szélhámos volt. Ő Bizay Mihály,22 a „nemzet bárója”, aki ma már az emberek emlékezetében Krúdy Gyula, Eötvös Károly, Jókai Mór stb. nyomán sokkal inkább irodalmi alakként él. Azonban az, hogy az irodalmi alkotások megszépítették emlékét, szofisztikában mutat rá csupán a lényegre, arra, hogy egy erkölcsi gátak nélküli kalandorról van szó. A nyaranta Balatonfüredet, egyéb évszakokban a pesti Váci utcát „boldogító” Bizay történetesen Békés vármegyei születésű volt. Nevezetesen Gyulán látta meg a napvilágot, mégpedig vélhetően valamikor 1800 körül, tisztességes ortodox, román (cincár) kereskedőcsalád sarjaként.23 Korai életrajzírója, Kóhn Dávid még a házukat is azonosítani vélte: „Házuk a mostani csendőrtiszti lak volt.” Állítólag e házon kívül a család birtokában volt az ún. Örley-féle (később Moldovány-féle) ház is.24 A Bizayt övező „legendárium” szerint a fiatal Mihály borbélynak tanult, és az akkor aljegyzőként szolgáló, később vármegyei alispán, majd főispán Wenckheim Béla bárót25 követte szűkebb pátriájából Pozsonyba, amikor abból országgyűlési követ lett. Ez a történet persze nehezen ellenőrizhető, ám ha nem is igaz, de jellemző az, hogy Bizay „karrierjének” felívelését is egy Békés vármegyei főrendhez és megyei vezető tisztviselőhöz köti. A későbbi „báró” aztán Pozsonyból állt tovább Pestre, de itt már nem tanult mesterségéből tartotta fenn magát, hanem abból, amiből aztán évtizedekig: a köztörvényesség határát súroló, esetenként azt áthágó szélhámosságból és ripacskodásból.26 Bizay ugyanis már az 1820-as évek közepén bárónak adta ki magát, különféle pénzes emberek társaságát kereste, azok ilyen-olyan szórakozásaiban aktívan részt vett, főleg, ha az „ördög bibliája” került kézbe. Tóth Béla egy regényesnek ható elbeszélése szerint Bizay idővel Kállay Gusztávhoz csatlakozott, „vele ment, négylovas hintón, Párizsba is; és a fiatal úr a fejére borított egy bődön mézet, aztán egy szakajtó pelyhet. így robogtak végig a Faubourg Saint-Honorén. Ezen a tréfán Párizs álmélkodott. A Miska meg kapott érte tízezer forintot. A hazautazásra 6 kölcsönzött a gazdájának hatszáz pengőt.”27 E történet meglehetősen meseszerű. 1825-ből (tehát az elsőnek tartott Anna-bál és Szentgyörgyi Horváth János követté választásának esztendejéből) azonban hivatalos adatok maradtak fenn az ifjú Bizay viselt dolgairól: Bécs város magisztrátusa mint büntetőtörvényszék fordult Békés vármegyéhez, az illetékes törvényhatósághoz. A megkeresés tárgya Bizay (az iratban: Bizey) Mihály állítólagos mérnök volt, aki a következőket állította magáról: édesapja bizonyos Marcus Bizay (azaz Bizay Márkus), aki egykoron kereskedő volt szülőhelyén, Gyulán, 22 Személyére nézve: Kóhn Dávid: A nemzet bárója - visszaemlékezés Bizay Györgyre. In: Uő: Az élet alkonyán. Visz- szaemlékezések. Gyula, 1937. 219-224. p. (újra kiadva: Kóhn Dávid: A nemzet bárója - visszaemlékezés Bizay Györgyre. In: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák. Összeáll.: Erdész Ádám. Gyula, 2004. 231-233. p. /a továbbiakban Kóhn, 2004./) Katona Csaba: A nemzet bárója - aki már életében legenda lett. In: Homo ludens. I. köt. Szerk.: Bana József. Győr, 2002.35-46. p. (Győri tanulmányok, 26.); Némethné Rácz Lídia: Bizay Mihály, a „kedély mágnása”, „a füredi élet érzékeny villanya”. In: Füredi História, 8. (2008) 3. sz. 2-4. p.; Katona Csaba: „Hírességét az tette, hogy mindenki ismerte, minden valódi ok nélkül.” Adatok Bizay Mihály életéhez. In: Bárka, 20. (2012) 2. sz. 88-92. p. 23 Pl. Kóhn, 2004. 231. p. 24 A nemzet bárója. In: Békés, 31. (1899. szept. 24.) 39. sz. 1. p. 25 Héjjá, 2009. 512-513. p. 26 Kóhn, 2004. 232. p. 27 Tóth Béla: 100 esti levél. Bp„ 1904.34. p. 217
