Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Ö. Kovács József: A kollektivizálás Békés megyei történetéről
Ö. Kovács József A kollektivizálás Békés megyei történetéről Források és értelmezések Az állami erőszak és az 1945 utáni agrártársadalmi reakciók kutatása során számos Békés megyei forrásrészletet is elemeztem, amelyek a jelenlegi írás alapját jelentették. A minden megyére kiterjedő kutatásom elsősorban összehasonlító célú volt, arra kerestem választ, hogy a kollektivizálási kampány időben és térben miként hatott az egész országban.1 Nem a lokális és megyéken belüli regionális jellemzőkből indultam ki, hanem a centrumból megindított hódító hadjárathoz való kényszerű alkalmazkodást, annak kommentálását, az azzal szembeni ellenállási formákat kerestem. Azért is tartottam ezt fontosnak, mert a kollektivizálás történetei az elfojtott emlékezetbe kerültek. Ahhoz, hogy az akkori történéseket életszerű közelségbe hozzuk, először is meg kell szólítani történeti forrásainkat. Ehhez a munkához nyújtanék adalékokat. Kollektivizálási előtörténetek Békés megye agrártársadalmi helyzete számos tekintetben mutatja az alföldi területek történelmi útját, melynek strukturális konfliktusokat képező alapvető tényezőjévé vált a földigénylők nagy tömege és ugyanakkor a földhiány. További társadalomformáló elemként meg kell említenünk a nagybirtokok mentén kialakult ritka településhálózatot, a térségre jellemző népes, nagy határú óriásfalvak, mezővárosok elhelyezkedését.2 Az 1945. évi földosztás során 1000 kataszteri holdban határozták meg az automatikus elvételt jelentő nagybirtokhatárt. Békés megyében az 1921 és 1942 közötti földbirtokrendezések és változások következtében az 1000 holdon felüli nagybirtokok területe mintegy 40%-kal csökkent, mindezzel párhuzamosan 55%-kal növekedett a középbirtokok aránya. A leginkább nagybirtokos-övezethez a Sárrét, valamint a megye északkeleti része, továbbá Orosháza, Szarvas és Békéscsaba vidéke számított.3 Az 1945. évi földtörténetek lokális társadalmi gyakorlata Békésben is igazolja azt az állítást, hogy a Vörös Hadsereg jelenlétében a radikális kisebbséget képező kommunista párt a „földreformot” milyen módon tekintette hatalompolitikai tényezőnek.4 1 Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Bp., 2012.; Ö. Kovács József: Vidéki Magyarország, 1945-1970. Dokumentumok földről, hatalomról, emberi sorsokról. Bp„ 2015. 2 Féja Géza: Viharsarok. Az Alsó Tiszavidék földje és népe. Bp., 1937. A további dél-magyarországi miliőre lásd: Kovács Imre: A néma forradalom. A néma forradalom a parlament és a bíróság előtt. Szerk.: Erdész Ádám. Bp., 1989.; Balogh Dorottya: Adalékok a földosztás történetéhez az 1950 előtti Békés megye területén. In: Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon a második világháborút követően. Szerk.: Csikós Gábor et al. Bp., 2016. (megjelenés alatt) 2. p. (a továbbiakban Balogh, 2016.) 3 Balogh, 2016.2. p. 4 Balogh, 2016.9. p. 99
