Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Hatalom, diktatúra, megtorlás - Völgyesi Orsolya: Katolikus kisközösségek az 1950-es években: a Fekete Gabriella és társai elleni per tanulságai
Völgyesi Orsolya Katolikus kisközösségek az 1950-es években: a Fekete Gabriella és társai elleni per tanulságai1 1955 augusztusától egy nagyobb méretű letartóztatási hullám érte el a katolikus egyházat, amit aztán egyháziak és világiak elleni perek sora követett. Az alábbiakban a Fekete Gabriella és társai ellen lefolytatott vizsgálatot s az ügyükben 1956. szeptember 19-én meghozott ítéletet, mindenekelőtt azonban a vádlottaknak a vizsgálati anyagból kirajzolódó tevékenységét szeretném részletesebben bemutatni.2 Radványi Kálmán, a Belügyminisztérium belső reakció elhárításával foglalkozó IV. osztályának vezetője 1955. augusztus 19-én a katolikus egyház ellenséges tevékenységéről készített jelentésében többek között a következő intézkedésekre tett javaslatot: kezdeményezte hét jezsuita szerzetes őrizetbe vételét, továbbá a Bulányi Györgyék 1952-es letartóztatása után az egyetemisták és főiskolások körében újjászerveződő ifjúsági csoportok felszámolását. A jelentés négy nagyobb ifjúsági mozgalmat említett meg: az Androsits István és Fekete Gabriella vezette szervezkedést, a Regnum Marianumot, a volt Ward Kollégium tagjai és a feloszlatott Angolkisasszonyok, valamint az Albert István és Örkényi János piaristák által egyetemistákból és középiskolásokból létrehozott csoportokat. A négy mozgalomnak információik szerint Budapesten 90-95, Csongrád megyében 30, Győr-Sopron megyében pedig öt csoportja lehetett, de léteztek kisközösségek Vácott, Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Pécsett, Hódmezővásárhelyen, Ajkán, Celldömölkön és Kecskeméten is. A jelentés szerint közöttük mintegy 200 féle illegális írásos anyag terjedt. A dokumentum arra is kitért - s ennek a későbbiekben még jelentősége lesz -, hogy az egyik mozgalom papi vezetője kapcsolatot tart fenn a belga követséggel, melyen keresztül a magyarországi katolikus egyház helyzetével foglalkozó anyagot juttatott ki külföldre. Radványi 33 személy - világi papok, szerzetesek, szerzetes nővérek és civilek - őrizetbe vételére tett javaslatot. A jelentés kitért még a Soltész Jenő és Szigeti József vezette Keresztény Front, továbbá a ciszterci szerzetesek, a domonkos rend, a Jézus Szíve Népleányok, a Szociális Testvérek Társasága 1 A tanulmány alapjául szolgáló előadás elhangzott az 1956 és a szocializmus: válság és újragondolás című konferencián 2016. szeptember 10-én Egerben. 2 A per anyagát lásd: Budapest Főváros Levéltára (= BFL) XXV. 4. f. Titkos ügykezelés alól kivont perek iratai. (= XXV. 4. f.) 1956-006099. 87
