Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Források, kútfők, töredékek - Pajkossy Gábor: Kossuth kritikai töredékei az első reformországgyűlés első napjaiból

a két változat részletes összevetését (számos kisebb-nagyobb eltérést találhatunk). Itt csak azt emeljük ki, hogy szövegünk legalább két ponton is többletet tartalmaz az eddig ismert változathoz képest: megtudjuk belőle, hogy Kossuth (nyilván a követutasítást elfogadó megyei közgyűlésen) amellett érvelt, hogy az utasítással ne kössék meg túlságosan a követek kezét; továbbá csonkítatlanul olvashatjuk azt a mondatot, amelyben Kossuth röviden jelzi, miben is látja az előző évi parasztfelkelésnek alapvető okait.13

Barta joggal jegyezte meg a Tudósítások 1. számával kapcsolatban (tegyük hozzá, megállapítása még jó néhány számra is vonatkoztatható), hogy az „tartalmilag is, formailag is nagyon magán viseli még a szerző gyakorlatlanságának s kezdeti nehézségeinek a jeleit”. A nyelvezet nehézkes, a szerkezet bonyolult, a szerkesztő ismét vissza-visszatér az egyszer már ismertetett ülésekre, a toldalékot újabb, majd rendkívüli toldalék egészíti ki, a közlendő lényege mégis a következő számokba szorul - hónapoknak kell eltelniük ahhoz, hogy a Tudósítások szerkesztői módszere kialakuljon, rendszeres másoltatása és szétküldése, a lap alakja és szerkezete szilárd, állandó formát öltsön.14 (Az előfizetők véleményét e korai számokról nem ismerjük: a december 27-i ülésről készített bővebb jegyzeteivel azonban a két nappal később tartott követi konferencián a lényegében ismeretlen Kossuth olyan sikert aratott, hogy - az elismert író, Orosz József társaságában - mindjárt meg is bízták a tervbe vett kerületi napló szerkesztésével.15) Barta is hozzáteszi azonban, hogy bármennyire hiányzik a Tudósítások e számaiból a rutin, nehézkes a nyelv, olyannyira megnyerő az az „őszinte feltárulkozás” és „közlékenység”, amellyel Kossuth rácsodálkozik az őt ért impulzusokra és azoknak olvasói előtt hangot ad: és ennek alátámasztására két ízben is a Tudósítások toldalékaiból idéz.16 A különféle „toldalékok” jelenléte - az első kilenc számban összesen tizenegy ilyen szerkesztői észrevétel, személyes megjegyzés jelent meg (további két ilyen jellegű, Barta által közölt megjegyzés csak a bővebb jegyzőkönyvben maradt fenn, s a tudósításokba nem került be) - valóban a korai Tudósítások jellegzetes(később eltűnő) vonását alkották, amelyekben Kossuth (a pótlások, kiegészítések mellett) a történésekkel kapcsolatos személyes állásfoglalását fejtette ki.17 S bár Kosáry Domokos, Barta mellett Kossuth reformkori pályájának legalaposabb ismerője nem feltétlenül e

13 Barta, 1966. 194-195. p.; KLÖM I. 37. p. - Barta szerint e toldalékban Kossuth „a [megyékhez] fordul, és „Zemplén megyét külön is figyelmezteti” {Barta, 1966.195. p.). Kossuth a Tudósítások élén egészen a 117. számig (1834 februárjáig) nem tüntette fel a „lapzárta” vagy a „megjelenés” időpontját: ezért a korábbi lapszámok esetében legfeljebb a „megjelenés” lehetséges időpontja következtethető ki a tartalom alapján: a 4. szám valamikor 1833. január elején, első harmadában jelenhetett meg. Kossuth Pozsonyba indulva saját bevallása szerint 10-12, alapvetően zempléni előfizetővel rendelkezett, a személynök információi szerint 1833. január elején harminccal (KLÖM VI. 344., 358. p.). Megítélésünk szerint az előfizetők száma ez utóbbi időpontban is ennél lényegesen alacsonyabb lehetett (a kormány informátorai később is rendre jelentősebb számú előfizetőről jelentettek, mint amennyiről Kossuth maga beszélt), többségük pedig bizonyára továbbra is zempléni volt -se toldalék félreérthetetlenül a zempléni elvbarátoknak szól.

14 Barta, 1966.185. p.

15 Barta, 1966.190-191. p. - A megbízást másnap Kossuth személyével (és nem képességeivel) kapcsolatos aggályok alapján vonták vissza.

16 Barta, 1966.193-195. p.

17 Kérdéses persze, hogy a toldalékok valóban a Tudósítások szerves részét alkotják, és nem csupán az előfizető zempléni barátoknak és elvbarátoknak (és csakis nekik) szóló, nekik megküldött személyes kiegészítésekről van-e szó (ezeket, mint említettük, egyetlen ismert példány tartalmazza). A jelen írásban közölt öt töredék közül a III. címzettjét ők alkotják, és a IV-V. töredék is egy-egy Zemplénnel szomszédos megye követének rövid jellemzését tartalmazza.

39