Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Kereskényi Miklós: A gyulai uradalom jobbágyainak adózása a XVIII. században az urbárium bevezetéséig

Befejezésül össze kellene vetni a gyulai uradalom parasztjaira kivetett adók nagyságát a környező megyék és uradalmak adózási viszonyaival. Erre terjedelmi okok miatt nem vállalkozhatunk. A terheket a kor parasztsága nem találta súlyosnak. Nem voltak lázadások a földesúr és annak adópolitikája ellen. A szakirodalomban mindössze a békési bíró 1731. évi, egyébként teljesen jogos felháborodását szokták emlegetni a tisztségviselők kilencedelési eljárása során elkövetett visszaélések miatt.114 A jobbágyok tisztelettel, hálával emlékeztek földesuraikra, Harruckern János Györgyre és fiára, Ferencre. Dicsérő szavakkal szólt róluk a kortárs, külföldi egyetemeket is megjárt tudós és lelkipásztor, Szarvas városának meghatározó egyénisége, Markovicz Mátyás. Hasonlóképpen elismerő szavakkal emlékezett mindkettőjükre a kor európai hírű tudós papja, Tessedik Sámuel. Lezárásképpen idézzünk egy nem Békés megyei véleményt az itteni viszonyokról: „mi baja vagyon az ő [Harruckern János György] jobbágyainak, ők azt sem tudják mi a jobbágyság”.115

114 Itnplom, 1971.105. p. Gellén István békési bíró vallomása.

115 Daka, 1977.50. p.

309