Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Dusnoki-Draskovich József: Gyula és Békés megye a török kiűzésétől a szentandrási felkelésig
amelyektől a város és a vár megközelíthetősége függött. A várost ábrázoló lapon megjegyzi: „Mikor az árvíz ugyan nagy, az mezeje is mind vízben vagyon, feléje sem mehetni, de viszon mikor szárazságh vagyon, az egy Körös úszó, de az többi mind árkával együt gázló, sok helyen száraz...” Érdekes, hogy a középső, szív alakú városrészt Zündthöz hasonlóan adja vissza, de a területén Rosenfeldnél látható árkokat pontatlanul és hiányosan ábrázolja. A közepén Ali bég dzsámiját („Masejek”) tünteti fel. A vázlatrajzon még az északi városrészt is láthatjuk, de a területén nem jelöl semmit (tehát a templomok maradványai sem látszottak), csak az ezt északról körítő árokba írja, hogy az most gázló. A végvárat külön ábrázoló lapon látjuk, hogy a két ágyúállás és egy mozsár a városban van, tehát nyugat felől lövik a téglavárat, amelynek északkeleti falánál (5-ös számmal) a kurucok által ásott akna helyét is feltünteti. Az egész végvárat azonban Zündthöz hasonlóan hibásan, a déli oldalával fordítja a város felé, ezért a huszárvár kaputornyát és hídját is tévesen rajzolja erre az oldalra. Károlyi az élelmiszer-utánpótlást jól megszervezte, de megfelelő ostromágyúkkal nem volt ellátva. A várudvarra bombákat próbált belövetni. Egy ízben nagy óbégatás hallatszott bentről, ez volt minden eredmény. Károlyi abban reménykedett, hogy aknával rést tud nyitni a téglaváron. Június 24-én hajnalban robbantották az aknát, de az nem döntötte le a falat. Miután Rákóczi már június elején utasította, hogy az ostrommal fölhagyva csapataival vonuljon hozzá, Károlyi a várost fölégetve távozott. A továbbiakban a Körösök vonalát igyekeztek tartani, Mezőtúrt és Körösladányt sáncokkal vették körül, a sarkadi palánkvárba hajdúkat tettek. 1707 júliusában Károlyi Aradot ostromolta, de sikertelenül.24 Oross András az Österreichische Nationalbibliothek kéziratgyűjteményében egy eddig ismeretlen alaprajzot talált a gyulai várról, amely közvetlenül a kuruc ostrom után készült.25 A reális, jól használható ábrázolások sora ezzel egy újabb fontos darabbal gazdagodott. Az első alaprajz Paolo Mirandola itáliai várépítész műve, valószínűleg 1561 első hónapjai idején rögzítette a végvár állapotát, amikor Kerecsényi László Gyulára érkezett (február végén) és átvette a várkapitányi tisztet. Legbelül áll a trapéz alakú, XV. századi téglavár, amely továbbra is jelentős szerepet játszott a védelemben. Ennek volt eredetileg egy szintén téglából épített külső vára, amelyet átalakítottak, a falszakaszok egy része már palánkfal. A délnyugati sarkán megmaradt (máig) a téglából épült ágyútorony, további két sarkán palánk falú kerek bástyát (rondellát) látunk. (Talán a negyedik sarkán is ilyen volt, de már lebontották.) Ez a védelmi vonal addig töltött be fontos szerepet, amíg a tulajdonképpeni végvár (erőd) ki nem épült. Lehet, hogy részben már a török ostrom előtt lebontották. (1722-ben Rosenfeld az alapjait jelölni tudta.) Mirandola rajzán látható az új végvár (ez teljesen palánkvár), amely az előbbiek körül felépített belső várból és az ehhez délkelet felől csatlakozó külső várból vagy huszárvárból állt. Felvázolta azonban egy nagyobb alapterületű, szabályosabb formájú, kevesebb, de jóval nagyobb bástyákkal megerősített erőd tervezetét is, amelyet viszont az adott körülmények között nem 24 Bánkuti, 1976.; Karácsonyi, 1896.1. köt. 317. p. 25 Levelében megadja a jelzetet is: Gyula várának alaprajza az 1705. évi ostrom után. Österreichische Nationalbibliothek Cod. ser. nro. 1694. föl. 33. (Nr. 478.) Az irathoz tartozó jelentést nem találta, de a környezetében számos irat címzettje Leopold Schlick, aki a Tisza és Maros vidékének parancsnoka volt a XVIII. század elején. A rajzoló nagy betűkkel jelöli az egyes részleteket, a lapra írt szöveg ezekhez fűz rövid magyarázatokat. 278
