Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Kenyeres István: A gyulai vár és uradalom kamarai vizsgálata 1564-ben

Rendkívüli bevételek

mFt

Zaránd, Békés, Külső-Szolnok, Csongrád,

Csanád és Arad megyék 1555. évi 2x50 den hadiadója

4046,5

A birtok népeire 1556-ban kivetett taxa extraordinaria, amelynek összege birtokonként eltérő

815,5

Kerecsényi a fenti megyékre portánként 1 mFt 10 den kivetett adója 1. terminusra 7635 porta, 2. terminusra 7438 portára proximo praeterito anno befolyt és a dikátorok számadásai alapján kimutatott összeg

16580,3

Összesen

21442,3

2. táblázat A gyulai váruradalom rendkívüli bevételei az 1550-es évek végén, az 1560-as évek elején

A Gyula alá rendelt hat vármegye hadiadója 1555-ben 4046 Ft-ot tett ki, ennek négyszerese volt a Kerecsényi által a megyékre kivetett rendkívüli hadiadó összege, míg Gyulán már a késő középkorból is ismert, de ekkoriban már nem nagyon előforduló rendkívüli taxa kivetésével is éltek a várhoz tartozó uradalom településein.

Számba vették a Gyula alá rendelt gabonatizedeket is:

Tizedbevételek

Búza

Árpa

Békés megye (váradi püspökség)

1217,75

86

Szolnok (váci püspökség)

205

39,25

Csongrád (váci püspökség)

142,5

36

Zaránd (egri püspökség)

293,25

130

Csanád (csanádi püspökség)

377,25

96,5

Arad (csanádi püspökség)

28,75

4,5

Összesen

2264,5

392,25

3. táblázat A Gyula alá rendelt tizedkörzetekből származó gabonabevételek 1560-ban, simándi köbölben38

Érthetően a Békés megyei gabonatized volt a legjelentősebb, innen folyt be a búzabevételek 54%-a, az árpa 22%-a, ezt követte Csanád és Zaránd megye (búza 16,7%-a, ill. 13%-a, az árpa 24,6%-a, ill. 33%-a), Külső-Szolnok és Csongrád megyék alig 10%-nyi gabonát teljesítettek, míg az Arad megyéből származó dézsmagabona-bevétel elenyészőnek bizonyult.

A biztosok számítása szerint tehát a korábbi években befolyt rendes és rendkívüli jövedelmekből összesen több mint 30 ezer Ft bevétel származhatott (30 749 Ft), ehhez kell még a dézsmagabona értékét hozzászámolnunk. 38

38 A simándi köböl értéke az 1550-es években 66,88 liter, illetve 50,16 kg búza. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp„ 1991.318. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok, 7.)

264