Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)
Békés megye forrásvidékén - Kenyeres István: A gyulai vár és uradalom kamarai vizsgálata 1564-ben
az uralkodó a gyulai biztosoknak: a magtalanul elhalt Makó László birtokait kellett összeírniuk és a gyulai váruradalomhoz csatolni.29 A biztosok április végén, május elején érhettek Gyulára. Május 8-án elvégezték a gyulai lovasok mustrálását: kapitányaikkal együtt összesen 776 lóval szolgáló lovast vettek név szerint jegyzékbe. Ez nem ugyanennyi nevet jelent, mivel a kapitányok nagyobb számú lovasságnak parancsnokoltak közvetlenül, míg az egyes lovastisztek is 1-5 lovassal szolgáltak. A forrás érdekessége, hogy a Gyula alá rendelt hat vármegye (Zaránd, Békés, Csanád, Arad, Csongrád, Külső-Szolnok) által a megyei hadiadóból fizetett lovasságát is tartalmazza a katonaság tartására kötelezett nemesek nevei alatt. A Gyula története szempontjából rendkívüli fontossággal bíró forrást Veress Endre betűhíven, hiánytalanul közzétette.30 Ugyanezen a napon Kerecsényi 106 olyan lovasát is megmustrálták, akiket a főkapitány Szatmár 1562. évi ostroma miatt vett fel instrukciója alapján. A biztosok jelezték, hogy ezek fizetésére nem volt utasításuk, csak megmustrálták őket, majd az uralkodó eldönti, mi legyen a zsoldjukkal, amit 1562 óta elmondása szerint Kerecsényi állt.31 Tegyük hozzá, hogy Kerecsényi instrukciója alapján 510 lovast és 350 gyalogost tarthatott, ebből 150 lovast közvetlenül saját parancsnokság alatt.32 A mustra során ennél jóval nagyobb létszámú lovasság állomásozott Gyulán, összesen 882 lovas. A gyalogság mustrálása is megtörtént, azonban az erről készített jegyzék nem maradt fenn. A bizottság Kerecsényi saját fizetésével is elszámolt, eszerint Kerecsényinek mint tiszántúli főkapitánynak (Obrister General herenhalb der Teyssa auch Haubtmann zue Júlia) a parancsnoksága alatti 20 lovasra havi 4 rFt-ot számítva havi 80 rFt járt, 200 lovasra asztaltartásként (élelmezés) 50 magyar den járt lovasonként, ez összesen 100 mFt, ami 125 rFt, négy trombitásra, egy zászlósra, egy dobosra fejenként 8 rFt-tal számolva 48 rFt fizetés járt, saját fizetése pedig havi 100 mFt, azaz 125 rFt, ez összesen 378 rFt havonta.33 Fizetését 1561. március 1-jétől számították egészen 1564. május 14-ig (helyesebben a hó végéig), ez összesen 14 742 rFt-ot tett ki. A hadi fizetőmestertől 5460 rFt-ot kapott eddig, most 2268 rFt-ot fizettek, az uralkodó tehát 7011 rFt-tal tartozik Kerecsényinek a saját fizetése kapcsán - ismerték el a biztosok.34 A biztosok addig elvégzett munkájukról május 21-én tettek jelentést Miksa királynak, jelezve, hogy a lovasság és a megyei hadak mustráját megtartották, és örömmel jelentették, hogy a hat vármegye hajlandó a hadiadóját befizetni, bár a portaszámok a folyamatos harci cselekmények miatt egyfolytában csökkennek.35 29 I. Ferdinánd a gyulai biztosoknak. Bécs, 1564. ápr. 9. Veress, 1938. no. 532. 378. p. 30 Veress, 1938. no. 533.378-379. p. Vö.: ÖStA HKA HFU rote Nr. 11. föl. 155r-156v. 31 Veress, 1938. no. 534.380-381. p. 32 Veress, 1938. no. 435.329. p. 33 A magyar kamarai szervek a magyar számítási Ft-ban, mig a bécsi központi szervek rajnai Ft-ban számoltak, ezért ez utóbbiban adták meg mindig a zsoldot. Az átváltási értékek az alábbiak szerint alakultak: 1 magyar Ft (mFt) = 100 magyar dénár (den), 1 rajnai Ft [Rheinisch Gulden] = 60 krajcár (kr) = 80 magyar den, így 1 magyar Ft = 75 kr = 1,25 rajnai Ft (rFt) és 1 rajnai Ft (rFt) = 0,8 magyar Ft. 31 A gyulai biztosok elismervénye Kerecsényinek. Gyula, 1564. máj. 14. Veress, 1938. no. 536.381-382. p. Az elismer- vényre rávezették a Kerecsényinek e tartozás törlesztésére később kifizetett összegeket, összesen 460 rFt-ot, amit több részletben 1565 decemberéig kapott meg. Uo. 382. p. 35 Veress, 1938. no. 537.382. p. 262
