Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Kenyeres István: A gyulai vár és uradalom kamarai vizsgálata 1564-ben

írt a Magyar Kamarának,7 majd június 15-én Miksának.8 Szeptemberben újfent Miksával tárgyalt Bécsben.9 A fennmaradt iratok alapján Kerecsényi a Gyula várát és uradalmát illető jövedelmekről, illetve azok bővítéséről tárgyalt, különösen a váradi és a Csanádi püspökségek tized-jövedelmeit szerette volna a várbirtokhoz csatolni.

Úgy tűnik, Gyula finanszírozása kérdésében nem tudott az uralkodó és Kerecsényi megállapodni, ezért I. Ferdinánd 1563. november 14-én elrendelte a Magyar Kamarának egy vizsgálóbizottság kiküldését Gyulára. A bizottságnak, amelynek egy tagjának németnek kellett lennie, zsoldot kellett magával vinnie pénzben és posztóban az elégedetlenkedő katonaság lecsillapítására, meg kellett a katonaságot mustrálniuk, a felesleges, nem finanszírozható katonaság elbocsátásáról javaslatot kellett készíteniük és fel kellett mérniük az uradalom jövedelmeit annak érdekében, hogyan lehetne azokat növelni. A bizottság feladatul kapta, hogy vizsgálja ki Gyula város polgárainak panaszait is és az uralkodó egyúttal elrendelte a kamarának, hogy alkalmas személyt jelöljön ki uradalmi ellenőrnek (contrascriba).10 Utóbbi lépés beleilleszkedik a Habsburg-pénzügyigazgatás kincstári uradalmak igazgatása kapcsán folytatott modernizációs programjába.11 Gyulán ugyanis az 1552. évi kincstári átvételt követően csupán alig egy évig neveztek ki a várkapitány mellé az uradalom élére udvarbírót, ezt követően a mindenkori kapitány irányította prefektusként (azaz kapitányként és udvarbíróként egy személyben) a várbirtokot is, mellé pedig esetenként egy uradalmi számvevőt (racionista), vagy más néven ellenőrt (contrascriba) rendelt ki a kamara. Az ellenőr feladata a prefektus által beszedett jövedelmek ellenőrzése és a kiadások ellenőri nyilvántartása volt. Fontos, hogy az ellenőr nem a prefektus beosztottja volt, hanem a kamara helyi hivatalnoka és a kamarának is tartozott elszámolással.12 Ferdinánd rendeletét követően Kerecsényi újfent tárgyalásokba bocsátkozott a gyulai vár zsoldja ügyében, előbb Miksa főhercegnél (akkor már megkoronázott magyar király) járt Pozsonyban november végén, majd újfent Ferdinánd elé járult Bécsben, valószínűleg december elején.13 Ezt követően visszatért Gyulára, február végén már biztosan ott volt.14 Ferdinánd 1564. március 19-i, Magyar Kamarának írt rendeletében említi, hogy már útnak indította a Gyulára kirendelt biztosokat: Johann Viktor a Stamp császári testőrségi kapitányt,15

2 Uo. no. 510.368-369. p.

8 Uo. no. 511.369. p.

9 Uo. no. 519.372-373. p.

10 Uo.no. 521.373-374. p.

11 Kenyeres, 2008.118-148. p.

12 L. Bélaváry György gyulai számvevő instrukcióját a Magyar Kamarától. Pozsony, 1559. okt. 1. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (= MNL OL) E 136. Magyar Kamara Archívuma. Jogbiztositó és kiemelt fontosságú iratok. Diversae instructiones (= E 136.) Liber instructionum. 2. köt. föl. 762-79v. Kiadva: Veress, 1938. no. 416. 311-313. p. és bő regesztával, javítottan újra közölve: XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. Szerk. és a bev. tanulmányt írta: Kenyeres István. I—II. köt. Bp., 2002. (Fons könyvek, 2.) (a továbbiakban Kenyeres, 2002.) 1. köt. 270-275. p.

13 Veress, 1938. no. 523.374-375. p.

14 L. Kerecsényi Gyuláról, 1564. márc. 4-én keltezett levelét a Magyar Kamarának. Itt említi, hogy I. Ferdinánd parancslevelét a megyei adók beszedése tárgyában, ami dec. 12-én kelt, csak febr. 27-én kapta meg Gyulán. Veress, 1938. no. 527.376. p.

15 Praefectus satellitum S. Caesareae Maiestatis praefectus-ként (Veress, 1938. no. 539. 383. p.), ill. Fiaubtmann über der Trabanten Gwardia-ként említve. Veress, 1938. no. 534.380. p.

260