Héjja Julianna Erika: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére (Gyula, 2017)

Békés megye forrásvidékén - Blazovich László: A Körös-völgy vízrajza és települései a középkorban a Hegyvidéktől Gyomáig

Az Alföldre érkező folyók közül nyugaton az Ős-Sárvíz a hordalékkúpját a Mezőföld felől egészen a Bácskáig terjesztette. A Duna ekkor ugyanis a visegrádi kaputól a mai Szeged irányába folyt. A Duna hatalmas hordalékkúpjának csúcsa a Pesti-síkságon helyezkedik el, és Kecskemét vidékén át Csongrád, majd Szeged irányába tart, ott ellaposodva átnyúlik a Tisza mai vonalán. Mivel a hordalékkúpba a Tisza mélyen bevágta medrét, ez lehetővé tette a város közvetlen Tisza-partra építését. A Bánságban ugyancsak a Duna hordalékkúpján helyezkedik el a Duna és Temes folyók, továbbá az egykori Alibunári-, valamint az Illancsi-mocsár területe között fekvő Deliblat, középkori nevén Makszond homokpuszta.

Az Északi-középhegységből a Zagyvától a Hernádig lefutó folyók a Nagykunság területére benyúló és a Tisza vonalán átérő hordalékkúpot emeltek. Északkeleten a Tapoly- tól a Krasznáig a Kárpátokból kiinduló folyók, továbbá a Tisza és a Szamos kiterjedt hordalékkúpot halmoztak fel, amely ugyancsak messze behatolt az Alföld belsejébe. A Berettyó és a Körösök szintén sok hordalékot raktak le, ám a terület erős süllyedése miatt e folyami kúpok meglehetősen alacsonyak maradtak. A Maros hordalékkúpja a Körösök vidékétől az Arankától délre fekvő területekig nyúlt el, alatta pedig a Bega és a Temes építették hordalékkúpjukat. A folyók a hegyekből kilépve és a síkságra érve lerakták durva szemű üledéküket, távolabbra a finomabb szemcséjű homokot, az iszapot és az agyagot szállították. Ez idő tájt a folyók bekalandozták hordalékkúpjukat. A hordalékkúpok mellett azon helyeken, ahol a süllyedés nagyobb mértékű volt, mocsaras területek (pl. Ecsedi-láp, Alibunári-, Illancsi-mocsarak) alakultak ki.3

A Würm-korszak elején (70 000 évvel ezelőtt) új időszak indult a folyók életében. Megkezdődött bevágódásuk hordalékkúpjukba.

A holocén korban, 10 200-tól napjainkig a természeti erők hatására az Alföld domborzati képében gyökeres változás nem következett be, átalakítást e korban az ember hajtott végre környezete képén, amelynek java része az általunk tárgyalt időszak után következett be. Ezen korban jelent meg viszont az a növénytakaró, amely az intenzív földművelés megjelenéséig jellemezte a tájegységet, amely korábban a steppe-, majd az erdős steppe és az erdős övezet része lett. Ez utóbbi formálásába az ember már beavatkozott környezetalakító munkájával.4 Az általunk tárgyalt időszakra az Alföld alábbi domborzati típusai alakultak ki:

a) Medence-peremi hordalékkúp-síkság (Pesti-síkság, az Északi-középhegység déli előtere).

b) Futóhomokkal borított hordalékkúp-síkságok (a Duna-Tisza közötti homokos hátság, amely Homok, Homokság néven a középkori forrásokban is előfordul;5 a Nyírég, amelynek neve ugyancsak középkori eredetű;6 továbbá a már említett Delibláti homokpuszta, amelyet a kortársak - mint említettük - Makszond-nak, vagy Makszond homokjának neveztek).7

3 Milojevic, Borivoje Z.: Lesne zaravni i pescare u Vojvodini. In: Matica srpska. Novi Sad, 1949. passim; Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Bp., 1962.46-57. p.; Magyarország tájföldrajza. 1. köt. A dunai Alföld. Szerk.: Pécsi Márton. Bp., 1961.18-34., 165-293. p.; Magyarország tájföldrajza. 2. köt. A tiszai Alföld. Szerk.: Pécsi Márton. Bp., 1969.27-325. p.; Borsy, 1996.5-8. p.

4 Borsy, 1996.8-15. p.

5 Kása László-Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp., 1978.118. p.; Korai magyar történeti lexikon. 9-14. század. Főszerk.: Kristó Gyula. Szerk.: Engel Pál-Макк Ferenc. Bp., 1994. (a továbbiakban KMTL) 266. p.

6 KMTL 498. p.

7 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—IV. köt. Bp., 1963-1998. (a továbbiakban: ÁMF) III. köt. 306. p.

248